A magyar agrárium a járvány sújtotta időszakban megméretett: kiderült, hogy nemcsak állta a sarat, de a rendkívüli időkben kiválóan teljesített: a hazai piac teljes körű ellátásán felül biztosítani tudta agrárexportunk folyamatos növekedését. Tavaly a kivitel 2,3 százalékkal, 213,6 millió euróval nőtt 2019-hez képest. Az agrár-külkereskedelmi forgalom 82,5 százalékát uniós országokkal bonyolította Magyarország 2020-ban – mondta a Tolnai Népújságnak adott interjújában Bencsik Dávid.
A helyettes államtitkár szerint ez egyrészt kényelmes, másrészt viszont életveszélyes állapot. „A nemzetközi tendenciákat, piaci folyamatokat és az Európai Unióban zajló, sokszor megkérdőjelezhető és piactorzításra alkalmas szabályozási kényszert figyelve úgy gondolom, hogy ezen változtatnunk kell: irány kelet, dél és a tengerentúl” – fejtette ki, hozzátéve, hogy a világgazdaság történelmi centruma keleten volt, és most úgy tűnik, 400 év után ide is tér vissza.
Jó jel, hogy az Európai Unión kívüli, harmadik országokba irányuló agrár-külkereskedelmi export 6,7 százalékkal emelkedett 2020-ban.
Februári kinevezésemet követően azonnal agrár-külgazdasági fordulatot hajtottunk végre helyettes államtitkárságomnál, alapjaiban változtattuk meg az agrárdiplomácia súlypontját, életre keltettük és szélesítjük nemzetközi kapcsolatainkat: pörög az agrárkülgazdaság világa.
Érzékelhetően bővül az Ázsiába, Afrikába és Amerikába irányuló kivitelünk, de ami ennél is fontosabb, agrárvállalataink nemzetközi expanziója is szépen megindult. Ez stratégiailag a legfontosabb irányunk, mert nem lehet mindent gazdaságosan exportálni, egy idő után fel kell vonulni a távoli piacokon és meg kell méretni. Ennek érdekében idén többek között üzbég, kanadai, dél-afrikai, pakisztáni, georgiai, kazahsztáni, fülöp-szigeteki hivatalos és üzleti delegációkkal is folytattak egyeztetéseket futó és potenciális kereskedelmi lehetőségekről, befektetésekről, miközben a közeli térségre is figyelnek: egy hónapja a V4+ államok és a nyugat-balkáni országok vezetőivel tartottak miniszteri szintű tárgyalásokat.
„Amikor exportfejlesztésről beszélek, sosem alapanyag- vagy nyersanyagexportra gondolok. Az maradjon inkább itthon, dolgozzuk szépen fel és a hozzáadott értékkel juttassuk el termékeinket a külpiacokra” – nyomatékosította. Ma már elképesztő háttere van az magyar vállalatok expanziójának, hiszen a Külgazdasági és Külügyminisztérium körül példátlan erőtér jött létre az Eximbankkal, a HIPA-val, a HEPA-val, és ebbe az erőtérbe belépett most az Agrárminisztérium is.
A hazai mezőgazdasági termelés, feldolgozás és az élelmiszeripar a következő hét évében soha nem látott mértékű forráshoz jut, az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forint jut a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. A jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segíthetik a hazai mezőgazdasági szereplőket.
Így összesen több mint 7500 milliárd forintot fordítható az ágazat fejlesztésére. Ezt az esélyt azonban ki is kell tudni használni, mert egyszeri és megismételhetetlen. Fejleszteni kell az agrárlogisztikát, a feldolgozóipar mellett hűtő- és tárolókapacitásról is kell gondoskodni.
szerző: Hidaskürti Nagy Mátyás
