A mezőgazdasági alapanyag-termelést az elmúlt években folyamatosan modernizálták, és az ezen a bázison alapuló feldolgozóipari fejlesztések lehetővé tették az exportteljesítmény növelését, különösen az elmúlt öt évben.
Fotó: Huszár Gábor / Kisalföld
Ennek eredményeként 2021-ben a teljes agrárium exportja a nemzetgazdaság külpiaci teljesítményének 8,9, az importja pedig a 6 százalékát tette ki, úgy, hogy a kivitel értéke 10,644 milliárd, a behozatalé pedig 7,08 milliárd euró volt, amelyek eredőjeként az 3,565 milliárd euró lett. Az utóbbi 332 millió euró növekményt mutat 2020-hoz viszonyítva – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elemzéséből.
A magyar agrárgazdaság 2020-as és 2021-es külkereskedelmi adatait összesítve látszik, hogy az exportteljesítmény jelentősen növekedett mind a mezőgazdasági termékek, mind az elsődleges és a másodlagos feldolgozású termékek esetében. A teljesítménynövekedés a kivitel nagyobb mennyiségének és – nagyobb mértékben – az árak emelésének együttes következménye.
Az exportált áruk bontásában látszik, hogy a legnagyobb értékű kiszállítások a mezőgazdasági termékekre, majd a másodlagos feldolgozású élelmiszerekre és az ide számolt nem élelmiszerként feldolgozott termékekre vonatkoznak, ezeket az elsődleges feldolgozású élelmiszerek követik. A teljes agrárkivitelben – az 5 százalék feletti részesedésű termékcsoportokat nézve – a gabonafélék 15, az állati takarmányok 11, a húsfélék 10, az ital-szesz-ecet, a növényi és állati zsír-olaj és az egyéb ehető készítmények 8-8, az olajos mag, takarmány, a gyümölcs-zöldségkészítmény, valamint a tejtermék-tojás-méz termékkategória 5-5 százalékot tett ki.
A NAK elemzésében megállapítják, hogy a magasabb hozzáadott értékű, másodlagos feldolgozottságú termékek aránya folyamatosan növekszik, azonban az export volumenében és értékében, valamint különösen a külkereskedelmi aktívumban való részesedésben a közvetlen fogyasztásra szánt élelmiszerek mellett egyre nagyobb szerepet kap két termék kivitele: az etanolé és a takarmányé.
A külkereskedelmi egyenleg szerkezetében 2021-re az elsődlegesen feldolgozott élelmiszerek első alkalommal kerültek a legnagyobb arányú pozícióba 49 százalékos részesedéssel, amelyet az Agrárközgazdasági Intézet számításai szerint a mezőgazdasági alapanyagok 40 és a másodlagos feldolgozottsági fokú termékek 11 százalékos aránya követett. Ez utóbbi arány sajnos az utóbbi hat-hét évben kisebb ingadozásokkal, de folyamatosan csökken, ami
Tízéves időtávon vizsgálva az agrárium külkereskedelmét, megállapítható, hogy a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek kisebb ingadozású, de folyamatát nézve enyhén növekvő értékesítése mellett az elsődleges és a másodlagos feldolgozású termékek dinamikusabb emelkedése és részesedése alakítja az exportnövekményt. Ezt a folyamatot sajnos az import szerkezeti arányának romlása a nagyobb feldolgozottsági fokú élelmiszerek növekvő részesedésével beárnyalja, nehezítve a hazai élelmiszer-feldolgozók belföldi piacra jutását és részesedésük megtartását.
A NAK – ahogyan a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel kötött együttműködési megállapodás aláírásakor elhangzott – fontosnak tartja, hogy
Az ukrajnai válsághelyzet megnehezíti a mezőgazdasági alapanyagok, takarmányok, műtrágyák és az élelmiszer-termeléshez szükséges segéd- és csomagolóanyagok elérhetőségét, ezért az Európai Unió piacán és az észak-afrikai térségben hiányra lehet számítani. Az ukrán áruszállításból eredő hiányosságok, egyes ukrán üzemek gyártásának akadályoztatása jelentős hatást gyakorol több európai ország mezőgazdasági termelésére, a termékek feldolgozására és ezáltal az árak alakulására. Mint minden konfliktus, az ukrajnai válság is átrendezi a külkereskedelmi forgalmat, ezért fontos számunkra, hogy a már meglévő piacaink mellett a megnyíló új lehetőségeket is ki tudjuk használni. A hazai piac ellátásának biztonsága elsőrendű feladat, azonban a termelési struktúrák jellege miatt továbbra is érdekeltek vagyunk az export fenntartásában, bővítésében – szögezi le a NAK.
Erre meg is van a lehetőség, hiszen a hazai mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar szerkezeti adottságai, termékei lehetőséget biztosítanak az exportpiaci megjelenésre. Ugyanakkor
Mivel az áruszállítás folyamatosan emelkedő költségei miatt még a feldolgozott termékeink versenyképessége is csökken a távoli piacokon, ezért abban vagyunk érdekeltek, hogy lehetőleg közeli piacokon növeljük meglévő részesedésünket, illetve szerezzünk új vevőket, szerezzünk meg réspiacokat, és a külpiaci igényekre alapozottan növelni tudjuk termékeink feldolgozottsági fokát és hozzáadott értékét.
A NAK várakozásai szerint a HEPA-val kötött együttműködéssel tagjaik több információkhoz juthatnak, amelyek alapján egyebek mellett jól tervezhető módon új piacok kerülnek látótérbe, a nagyvállalkozások mellett a kis- és közepes méretűek is megfontolják külpiaci értékesítésüket, ellenőrizhetik az ajánlatkérőket, vevőket megbízhatóság és fizetőképesség szempontjából. Ezek mellett pedig többéves, célzott promóciós programok valósulhatnak meg a magyar élelmiszerek népszerűsítésére, elsősorban B2B-találkozók szervezésével.
