A képviselőknek, az intézményközi tárgyalások folyamán, sikerült elérniük, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetések legalább tíz százalékát kötelező jelleggel a kis- és közepes méretű gazdaságok, a KAP költségvetésének legalább három százalékát pedig a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására használják fel. Azt is megszavazták, hogy jöjjön létre egy, folyó árakon 450 millió euró éves költségvetéssel rendelkező válságtartalék-alap, amely áringadozás esetén a gazdák rendelkezésére áll.

Az Európai Bizottság át fogja nézni, hogy a nemzeti mezőgazdasági stratégiai tervek összhangban vannak-e ezekkel a kötelezettségvállalásokkal, a mezőgazdasági termelőknek pedig éghajlat- és környezetbarát módszereket kell majd alkalmazniuk, ha uniós támogatást szeretnének. A tagállamok kötelesek lesznek gondoskodni arról, hogy a vidékfejlesztési költségvetés legalább 35 százalékát és a közvetlen kifizetések legalább 25 százalékát környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre fordítsák.

Az EP nyomásgyakorlásának köszönhetően mostantól fokozottabb együttműködésre lehet számítani a nemzeti munkaügyi felügyeletek és a támogatásokat kifizető ügynökségek között. Így a mezőgazdaságban is jobban odafigyelnek majd az uniós munkaügyi szabályok betartására, a jogsértések pedig szankcionálhatók lesznek.

Egy új uniós adatbányász-eszköznek köszönhetően átláthatóbbak lesznek az uniós támogatás végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk. A tagállamok számára is elérhető eszköz összeveti egymással a nyilvános adatbázisokban található adatokat, így segíti az esetleges csalások felderítését.

A korábbi KAP-szabályok 2020. december 31-ig voltak érvényben, majd azokat 2022 végéig érvényes átmeneti szabályok váltották fel. Ha a tagállami kormányokat tömörítő tanács is jóváhagyja az új szabályokat, azok 2023. január 1-jétől lépnek életbe. A tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk a bizottság felé az agrárpolitikával kapcsolatos stratégiai terveiket.