1. A FAO Élelmiszer árindexe 25,7 százalékkal emelkedett 2021-ben, ami tízéves csúcsnak számít. Bár havi bontásban a decemberben megtört az emelkedő trend, mivel a termékárak mellett a termelési költségek emelkedése is erőteljes, ebben az évben sem számíthatunk stabil piaci árakra. A tovagyűrűző árhatások miatt a globális élelmiszerpiacok is turbulens változásokat fognak idén mutatni.

2. A fogyasztás növekszik. Ez nem csak a belföldi erős bérkiáramlásnak lesz köszönhető, hanem a globális gazdasági élénkülésnek is. Elég, ha arra gondolunk, hogy 2021-ben a hazai kiskereskedelmi forgalom a járvány előtti időket is meghaladó mértékben tudott bővülni. Az év elején várható adóvisszatérítések és béremelések – párhuzamosan az ilyenkor szokásos termék és szolgáltatás átárazásokkal – erős évkezdetet, és egész évben emelkedő értékben mért fogyasztást vetítenek előre. A mennyiségi oldalon ez – különösen az élelmiszereknél – azonban egyértelműen megtorpanásokkal jár még akkor is, ha az utóbbi években a fogyasztás árrugalmassága csökkent. Az élelmiszerárak emelkedése felértékelődést, egyben az ár-érték arányok javulását is jelenti. Ez a hálózatos kereskedelem értékesítési dominanciájának kialakulása óta várt folyamat, amely mellékhatásként a pazarlás mérséklődésével is járhat. A jelenség nem rövid távú. Arra számítunk, hogy az élelmiszerek ára a most kialakuló szintekről sokkal inkább emelkedni fog, mint tartósan korrigálni. Ez egy új világot jelent az élelmiszer értékláncok számára globálisan is. A most kialakuló költség-ár arányok közé kell tudni beilleszkedni hosszú távon is. Nem fog mindenkinek sikerülni, ergo, komoly koncentrálódás előtt állunk.

3. Az infláció magas. A jelenlegi fogyasztói áremelkedési szintekkel 2007 végén találkoztunk. Az akkori folytatás 2008-ban lassú mérséklődés volt. Idén is ezzel fogunk szembesülni. Jelenleg éves átlagban 4 százalék körüli szintre számítunk.

4. A forint gyenge. Bár a kamatemelések elkezdődtek, ez még nem elég ahhoz, hogy stabilizálja az árfolyamot. Ez azonban a folyamat előrehaladtával várhatóan meg fog történni, és az importált inflációs nyomás mérséklődni fog.

5. A ma elérhető árstatisztikákból arra következtetünk, hogy a mezőgazdasági árak közel 20 százalékkal emelkedtek, az élelmiszer-infláció 4 százalék körüli volt 2021-ben. Ebben komoly feszültség van. Ha a mezőgazdasági árak csak ekkora mértékben jelennek meg a fogyasztói árakban, akkor a lánc középső szereplői nyelik azt le. Régi aggodalmunk az élelmiszeripar ütköző szerepéről ismét erősödik. Bár komoly hatékonyság-növelő beruházások zajlanak, a költségemelkedésekkel összevetve a tavalyi 5-6 százalékos belföldi átlagos élelmiszeripari árindex-emelkedés nagyon alacsony. Ezek nyilván országos átlagok, amelyek ugye sok mindent elfednek, de a szektoriális pozícióromlást azért megerősítik. A gyenge láncszem megerősítése tehát nem véletlenül vált központi kérdéssé.

6. Lesz kenyéráremelés. Ha kiemeljük példaként a kenyér értékláncát, akkor egyértelmű, hogy a napjainkban várható áremelkedések nem jelentenek ártetőzést. Az emelkedés folytatódni fog. Az okoknak már a listája is hosszú. Az AKI adatai szerint a búza ára novemberben 62, a liszteké 26-27, a KSH szerint a kenyérárak 15-17 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az emelkedések eltérő üteme annak ellenére konszolidációt vetít előre, hogy végre elcsendesült a malom és a sütőipar egymásra mutogatása, panaszkodási versenye, és inkább a közös érdekek kerültek előtérbe. A fogyasztói igények gyors kielégítése, és gerjesztése ugyanis csak közösen tud működni. Ráadásul az emelések is könnyebben átvihetők, mint az előző években. A mértékkel persze továbbra is baj van. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy jelentős különbség van a piac vezető malomipari csoportjai és a többi, kisebb szereplő teljesítménye mögött. Ezért az országos átlagok mögött tisztában kell lenni azzal, hogy a nagy cégcsoportok magas kapacitás kihasználtsággal és hatékonysággal működnek. A jövőt illetően is ők lesznek a meghatározók. A sütőipar konszolidációja fel fog gyorsulni, méghozzá a homokóra modell szerint: a közepes cégek egy része ellehetetlenül, míg nagyok és a kézműves sütödék tovább erősödnek.

7. Ahogy a példa is alátámasztja, 2022 szörfözés lesz az árhullámokon. Mindenkinek fel kell mérnie saját mozgásterét és hullámlovas képességét. Ez utóbbit olyan adottságok határozzák meg, mint tárolási kapacitások, szervezettség, együttműködések, stratégiai partnerek, informáltság, és persze a gyenge pontok őszinte feltárása, kijavítása.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ