A 2021 közepén indult energiaár-robbanás idén tovább folytatódott, ami időnként pénzügyi problémákat okozott a gazdáknak, és az állattenyésztés – elsősorban a sertéshizlalás – értékesítési nehézségei szintén áthúzódtak 2021-ről 2022 első fél évéig – áll Tresó Istvánnak, a K&H Agrár fejlesztési főosztály vezetőjének közleményében, amelyet a Világgazdaság idézett. A szántóföldi növénytermesztőknek a tavasszal még nagyon biztatónak ígérkező évkezdet után az aszállyal kellett megküzdeniük. A hosszú termelési ciklus segítséget jelentett, hiszen a termelési szezon még a mérsékelt árakon indult, az értékesítés pedig már a két legnagyobb gabonatermelő kiesése miatt többszörösére emelkedett árakon történik, ami kompenzálja az aszály miatti terméskiesést. A bank szakértője szerint két megye kivételével, ahol az aszály teljesen megsemmisítette a termést, az átlagot meghaladó jövedelemre tettek szert a gazdák.
A szakértő szerint hosszú távon nehézséget okoz, hogy a kiszámíthatatlan gazdasági környezet erőteljesen visszafogja a beruházási szándékot, amit jól mutat, hogy jelentősen csökken a megítélt támogatások igénybevétele. Ez pedig többszörös problémához vezet az ágazatban. Egyrészt a fejlesztések elmaradása csökkenti a magyar mezőgazdaság egyébként is gyenge versenyképességét, másrészt a jelentős agrárbetét-állományok értékét felemészti az infláció – értékelte az évet Tresó István.
A továbbiakban azzal kell kalkulálniuk a gazdáknak, hogy a következő termelési ciklusra már jelentősen megemelkedtek a beszerzési árak, az eladási árak további emelkedésére viszont már nem lehet számítani – igaz, szerinte jelentős csökkenés sem várható.
Ez azt jelenti, hogy
Ha azonban 2023-ban egy újabb, az ideihez hasonló mértékű aszály lesz, annak a kezelésére nincs felkészülve az agrárium.
Jelenleg forráshiány van az ágazatban, jelentősen megemelkedett a forgóeszköz-finanszírozási igény. Emellett azonban a bankok az igények többszörösen meghaladó kihelyezhető forrással rendelkeznek, és 2023 második felétől újból számítani lehet az uniós pályázati kiírásokra is.
A szakértő úgy véli:
a magyar mezőgazdaság valóban jó, de eddig ki nem használt adottságokkal rendelkezik.
A cégeknek most alaposan át kell tekinteniük a gazdálkodásukat, piacaikat, erősségeiket és gyengébb pontjaikat. Ezek ismeretében kell felépíteniük új stratégiájukat, és nem halogatni a szükséges lépéseket, beruházásokat. Ebben a gazdasági egyensúlytalansági állapotban, amelyet válságnak nevezünk, alakul ki ugyanis a következő nyolc-tíz év győztes csapat – hangsúlyozta Tresó István.
