Ezzel nem pusztán az a baj, hogy az agancsokból valakik anyagi hasznot akarnak húzni. Az agancsgyűjtők ennél sokkal nagyobb kárt okoznak a vadgazdálkodásra jogosultaknak – de legfőképp a vadnak.
– A gím- és dámszarvasbikák a január végétől márciusig tartó időszakban „vetik” le agancsukat, ez minden évben bekövetkező természetes biológiai jelenség – bocsátotta előre Páll Tamás, a Zalaerdő Zrt. vadászati felügyelője. – Vannak, akik ilyenkor szisztematikusan járják az erdőt, s illegálisan gyűjtik az elhullajtott „fejdíszeket”. Ám utóbbiak a területen gazdálkodó vadászatra jogosult szervezet – vadásztársaság, erdőgazdaság – tulajdonát képezik, ezért a gyűjtést csak az ő írásbeli hozzájárulásukkal lehet végezni. Ezt a hozzájárulást általában meg is kapják tőlünk a kérelmezők, azzal a kikötéssel, hogy az agancsot nálunk adják le. A gyűjtésért díjat fizetünk, 2,5 kilogrammos agancstömeg fölött 5000 forintot kilogrammonként. A hullott agancs ugyanis fontos információkat hordoz számunkra, amelyeket jól tudunk hasznosítani a vadállomány értékelése során. Ha ettől elesünk, az a kisebb baj. A nagyobb, hogy az agancsát levető szarvasnak ebben az időszakban kellene a legjobb kondícióban lennie, hiszen az új agancsot körülbelül fél év alatt kell majd megnövesztenie.

Laikusként is érzékelhető, hogy ez a nem kicsi növedék jelentős többletenergiát, fokozott tápanyagfelvételt követel a vad szervezetétől. Ám ha az hajtva, űzve van, adott esetben hosszabb távon keresztül (ez a szarvasoknál akár 30-40 kilométert is jelent, hisz ennél is nagyobb távolságokra is elvándorolnak), az nagyon legyengítheti a szervezetüket, ami érthető módon káros. Ezen túlmenően a szarvasok hajtása az agancshullajtás előtti utolsó stádiumban, így a levetés kikényszerítése az agancs növesztésében szerepet játszó agancstő maradandó sérülését is okozhatja, és ez már állatkínzásnak minősülhet. Ráadásul a gyűjtők az erdő minden kis zugát felkeresik, így a vad nappali pihenőhelyeit is, aminek következtében a téli, táplálékhiányos időszakban legyengült egyedeknek nincs nyugalmuk. S egy megriadt szarvascsapat nem várt feltűnése számtalan veszély forrása, baleset és kár okozója is lehet az erdők közelében húzódó közutakon – fogalmazott a vadászati felügyelő.
Páll Tamás jelezte: kevésbé köztudomású, de a hullott agancs engedély nélküli gyűjtése a vadászati törvény értelmében a jogosulatlan vadászattal azonos megítélés alá esik, és vadvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. Ennek összege 100 ezer forinttól indul.