A házasság megkötésével főszabály szerint vagyonközösség jön létre a házastársak között. Ez röviden azt jelenti, hogy azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt szereznek, azok a házastársak közös vagyonába tartoznak – függetlenül attól, hogy akár együtt szerezték azokat, akár külön. Nincs ez másként a házasság alatt szerzett földek esetében sem, azonban a házasság megszűnésekor speciális szabályok vonatkoznak a termőföldek további sorsára.

A legfontosabb tudnivalók a házastársak vagyonjogi viszonyairól

A házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt vagyonközösség áll fenn (kivéve, ha a vagyoni viszonyaikra nézve házassági vagyonjogi szerződést nem kötnek). Fontos tudni, hogy a házassági vagyonközösség nem feltétlenül a házasságkötéstől veszi kezdetét, hanem már akkor is közös vagyonszerzők, ha a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A közös vagyonba azonban nem csak az egyes vagyontárgyak tartoznak bele (ezeket hívják „aktíváknak”), hanem azok a terhek, tartozások is, melyek a vagyonközösség létrejöttét követően keletkeztek (ezek az úgynevezett „passzívák”). Tehát ha a későbbiekben a vagyonközösség megszűnésére kerül sor, úgy a közös vagyon megosztásánál mind a vagyonelemeket, mind a terheket figyelembe kell venni.

Ami viszont nem kerül megosztásra: a különvagyon

Nem tartoznak a házastársak közös vagyonába azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

Különvagyonnak minősül például:

– a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy (például, ha a házassági vagyonközösség létrejöttekor már rendelkezett földekkel);

– a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagyontárgy (pl. a termőföld öröklése);

– a házastársi vagyonközösség fennállása alatt részére ajándékozott vagyontárgy (pl. termőföld ajándékozása)

– a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy;

– a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték (pl. ha eladta a házassági vagyonközösség létrejöttekor már meglévő földet).

Fontos tudni azonban, hogy a különvagyon házasság alatti hasznai már közös vagyonnak minősülnek (ebből azonban le kell vonni a fenntartási költségeket).

Speciális szabályok a termőföldekre

A házassági vagyonközösség megszűnésekor tehát megosztásra kerül a felek közös vagyona, ez azonban a földek és a gazdálkodás esetében okozhat problémákat. A házassági vagyonközösség megszüntetésekor előfordulhat olyan helyzet, hogy a földek (vagy azok egy része) a másik házastárs tulajdonába kerülnek.

Ez esetben több mentesítő szabály is segíti az új tulajdonos helyzetét:

• túlléphető a 300 hektáros (vagy nem földműves esetén az 1 hektáros) tulajdoni maximum a váláskor szerzett földek méretével
• ha osztatlan közös tulajdonú földről van szó és értékesítenek egy másik tulajdoni hányadot, úgy a volt házastárs időtartamát is bele lehet számítani a 3 évbe (ugyanis legalább 3 évig tulajdonostársnak kell lenni az elővásárlási jog gyakorlásához)
• ugyanez igaz a földhasználó ranghelyére is: a 3 évbe bele lehet számítani a volt házastárs földhasználatát is.

A haszonbérleti szerződések sem szűnnek meg a válás után, erről itt írtunk részletesen.

Akadály lehet az osztatlan közös tulajdon megszüntetésekor

A közös tulajdon megszüntetésére földek esetében megosztással (magyarán kiméréssel) vagy bekebelezéssel kerülhet sor. A két eljárás között az a különbség, hogy amennyiben a tulajdonostársak közül csak egy vagy egy sem éri el a területi minimumot, úgy a közös tulajdon megszüntetésére csak az egy személy általi bekebelezéssel kerülhet sor (hogy ki mekkora területtel rendelkezik, ahhoz a kiinduló állapotot kell figyelembe venni).

Nagyobb területek esetén tehát a terület megosztásával történhet a közös tulajdon megszüntetése. Ha azonban házassági vagyonközösség megszüntetése iránti per van folyamatban (ami akár hónapokig is elhúzódhat), akkor a megosztásos eljárás mindaddig nem indítható meg, amíg a per le nem zárul. Ez nem csak a kezdeményező személy esetében van így, hanem bármelyik tulajdonostárs pere ugyanúgy akadálya a megosztásnak.

[2020. évi LXXI. tv. 4. § (3) bek. a) pont]

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára