A MOSZ szerint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) olyan választási szabályokat alkotott, ami a „győztes mindent visz” elvet érvényesíti. Ez azt jelenti, hogy csak a győztes listáról lehet megyei küldötté válni, a vesztes listára szavazók – legyenek akármennyien, szerezzék meg akár a szavazatok 49 százalékát – képviselet nélkül maradnak. Az ő szavuk semmit sem ér, nincs kompenzációs lista, így egy képviselőjük sem kerülhet be a NAK testületeibe – érvel a MOSZ, hozzátéve, hogy nincs érvényességi küszöb sem, nem számít hányan mennek el szavazni, a tagság töredékének a megjelenése is elég ahhoz, hogy érvényes legyen a szavazás.

A MOSZ szerint azt sem lehet tudni, hogy kinek adnak felhatalmazást a választáson a tagok. A megyei listák ismertek, de az, hogy a megyei küldöttek kiket fognak megválasztani országos küldöttnek (akik a valódi döntéshozók), nem, így gyakorlatilag egy biankó csekkre szavaznak a kamarai tagok. Emellett – állítja a MOSZ – a NAK az egyetlen olyan társadalmi, gazdasági szervezet, ahol nem kötelező közgyűlést tartani. Ebből fakadóan a szervezetnek nincs olyan hivatalos fóruma, ahol a tagok elmondhatnák a véleményüket, megválaszthatnák a vezetőiket.

A kamarai választás időpontjáról még december 16-án döntöttek a küldöttek, az ezzel kapcsolatos határozatot azonban csak január 10-én tette közzé a NAK. Így a MOSZ szerint a Magosz már választási tárgyalásokat folytatott, a többi lehetséges szereplőt csak egy hónappal a döntés után értesítették. „Ilyen feltételekkel nem legitimáljuk sem ezt a választást, sem a Kamara képviseleti, működési rendjét” – írták közleményükben. A MOSZ arra is kitért, hogy kezdeményezi az agrárkamaráról szóló törvény módosítását, azzal, hogy meg kell szüntetni a kötelező kamarai tagságot. A nemzetgazdaság teljesítményében érdemben nagyobb súlyt képviselő Magyar Kereskedelmi és Iparkamrához hasonlóan önkéntes tagságot kell bevezetni.

Mint ismert, a választást május 20-án rendezik.