A Polgári Törvénykönyv általános szabálya szerint minden olyan vagyontárgy, melyet a felek a házasság létrejötte után szereztek, az a közös vagyonukba tartozik. Ez azt is jelenti, hogy hiába volt a föld és a többi vagyontárgy tulajdonjoga az egyik házastárs „nevére írva”, a házassági vagyonközösség megszűnésekor a vagyon tulajdonjogi szempontból megosztásra kerül. A vagyon felosztásáról a felek elsősorban egyezséggel dönthetnek, de végső soron a bíróság dönt a közös vagyon további sorsáról. Jelen írás azonban nem is erről, a vagyonközösség megszüntetéséről szól, hanem sokkal inkább az azt követő lépésekről, hiszen legyen szó akár a földekről vagy akár a családi gazdaság működéséről, speciális szabályok vonatkoznak a válás utáni helyzet rendezésére.

Rendezni kell a földek tulajdonjogát

A házassági vagyonközösség megszüntetésekor előfordulhat olyan helyzet, hogy a földek (vagy azok egy része) a másik házastárs tulajdonába kerülnek.

Ez esetben több mentesítő szabály is segíti az új tulajdonos helyzetét:

• túlléphető a 300 hektáros (vagy nem földműves esetén az 1 hektáros) tulajdoni maximum a váláskor szerzett földek méretével
• ha osztatlan közös tulajdonú földről van szó és értékesítenek egy másik tulajdoni hányadot, úgy a volt házastárs időtartamát is bele lehet számítani a 3 évbe (ugyanis legalább 3 évig tulajdonostársnak kell lenni az elővásárlási jog gyakorlásához)
• ugyanez igaz a földhasználó ranghelyére is: a 3 évbe bele lehet számítani a volt házastárs földhasználatát is.

Mi történik a haszonbérleti szerződésekkel?

A rövid válasz: nem szűnnek meg.

Ha a bérbeadó személye változik (magyarán a válás után a másik házastárs tulajdonába kerül a terület), attól még a haszonbérleti szerződés változatlanul fennmarad, nem szűnik meg, de értesíteni kell a bérlőt az új tulajdonosról. Ilyenkor a szerződést is javasolt módosítani ez alapján.

Nincs teendő viszont akkor, ha a bérlő oldalán szűnik meg a házassági vagyonközösség, mivel a házassági vagyonközösségbe csak a vagyontárgyak tartoznak bele, a haszonbérlet viszont nem, így itt a megosztás kérdése eleve fel sem merülhet.

Megszűnik viszont a szívességi földhasználat

Jól tudjuk, szívességi földhasználati szerződést a közeli hozzátartozók köthetnek egymással – akár határozatlan időtartamra is. Abban az esetben viszont, ha megszűnik ez a kapcsolat (például a házasság megszűnésével), akkor a szívességi földhasználat is megszűnik a 30. napon. Jó tudni: azért, hogy a megszűnést a földhasználati nyilvántartásban is átvezessék, a benyújtott törlés-bejelentési adatlaphoz csatolni kell a közeli hozzátartozói viszony megszűnését igazoló okiratot is.

Mi történik az őstermelők családi gazdaságával a válás után?

Amíg a házasság fennáll, addig a házastárs hozzátartozónak minősül, így a házastársak közös ŐCSG-t is működtethetnek. Amint azonban a házasság megszűnik, azzal a hozzátartozói láncolat is megszakad, így a tagsági jogviszony is megszűnik. Ez alól azonban van egy kivétel: ha az ŐCSG-ben a közös gyermek vagy a közös unoka is tagnak minősül, akkor jogilag még nem szűnik meg a hozzátartozói láncolat és elvileg az ŐCSG-tagság is fennmaradhat. Ennek abban az esetben lehet jelentősége, ha a volt házastársak év közben nem akarják felborítani az ŐCSG elszámolását és átmenetileg még fenntartják a közös gazdálkodást.

+1) A gazdaságátadásnál is érdemes figyelni

A gazdaságátadáshoz két személy szükséges: az átadó és az átvevő, akik olyan megállapodást kötnek egymással, amellyel a gazdaságba tartozó vagyonelemek egy aktussal átszállnak az átvevőre. Mi lesz a sorsa ennek a vagyonnak az átadást követően? A kérdést úgy is feltehetjük, hogy az átadott gazdaság vajon egy válás során ugyanúgy megosztásra kerül-e majd az átvevő és a volt házastársa között vagy megmarad az átvevő tulajdonában? A válaszhoz érdemes idézni a Ptk. vonatkozó részét: a házastárs különvagyonához tartozik (tehát egy váláskor nem kerül megosztásra) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt részére ajándékozott vagyontárgy. Tehát csak akkor nem kerül megosztásra az átvett gazdaság, ha az ingyenesen, ajándékozással került az átvevő tulajdonába. A legbiztosabb megoldás az, ha magában a gazdaságátadási szerződésben is szerepel egy olyan rendelkezés, hogy „az ingyenesen átadott vagyon az átvevő különvagyonába kerül”.

Természetesen egy házassági vagyonjogi szerződéssel akár más esetekben is dönthetnek úgy a házastársak, hogy különvagyonnak tekintik ezt az átvett gazdaságot, de ehhez már mindkettejük beleegyezése szükséges.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára