Oroszország – ingadozva ugyan, de – egyre nagyobb részét tartja kezében a világ búzapiacának. Nem véletlen, hogy a termésével kapcsolatos hírek érezhető befolyással vannak a tőzsdei és piaci árakra. Az elmúlt hetek árváltozásaiban a sorozatos lefelé mutató termésbecslések, és a jelenlegi, mégis inkább felfelé korrigálók hatása nyomon követhető. Ezzel kapcsolatos céljaik és lépéseik üzennek számunkra is.

Forrás: USDA, *előrejelzés

Az orosz agrárpolitika erősen kézben tartott folyamatokra épül. A gabonaexport feletti ellenőrzés ezek közül is kiemelkedik. Úgy tűnik, a céljuk a globális búzapiacra gyakorolt befolyás további növelése. A korábbi évek ezt célzó intézkedései között azonban szép számmal voltak a termelők és kereskedők érdekeivel ellentétes ár- és forgalmazási korlátozások is. A politika időnként ártott az orosz gabonaexportőröknek is, akik 2023-ban például elveszítettek néhány nagy tendert a Közel-Keleten. Mindezek miatt az elmúlt két évben az orosz gabonaexport jelentős konszolidáción ment keresztül, mivel a nyugati kereskedők, a Cargill, a Viterra és a Louis Dreyfus Co. 2023 júliusában leállították a gabona beszerzését az országban. A négy legnagyobb helyi vállalat – Rodnie Polya, Grain Gates, Aston és az MZK – kibővítette jelenlétét, és mára a külföldi vásárlóknak szállított orosz gabona több mint 70 százalékát adja. A word-grain.com most orosz szakértőket idéz: „Az orosz kormány azon politikája, hogy a gabonapiacot a helyi vállalatok kezében konszolidálja, lehetővé teszi Oroszország számára, hogy az ipar jelentős részét irányítsa.”

A konszolidáció jelenlegi szintje lehetőséget ad az orosz hatóságoknak arra, hogy a politikai igényekhez igazítsák a búzakereskedelmet – mondta a lapnak egy névtelenséget kívánó orosz gabonaipari forrás. Nem meglepő, hogy a kormány egyre nagyobb figyelmet fordít a gabonaiparra, hiszen a mezőgazdasági termékek, különösen a búza egyre fontosabb szerepet töltenek be az orosz külkereskedelemben. A gabonaexport növekedése biztosíthatja a nemzetgazdaság számára oly nagyon szükséges bevételek diverzifikációját.

Oroszország új logisztikai folyosókat tervez nyitni a Kínával, Törökországgal, Iránnal, Indonéziával, Vietnámmal, Indiával, Bangladessel és ázsiai országokkal folytatott kereskedelem megkönnyítése érdekében. Ezek versenyképességük növelését célozzák a globális piacon az Egyesült Államokból, Kanadából és Ukrajnából származó gabonával, a Közel-Keleten pedig az Európai Unióval és Ausztráliával szemben.

Az orosz tervek azonban ezen is messze túlmutatnak. A politikai indokláson kívül az orosz kormány tisztviselői és elemzői kifejezetten kijelentik, hogy meg akarják szüntetni a szabad árazást a globális búzapiacon. A BRICS-közi gabonatőzsde, amelynek tervezete még ebben a hónapban készül el, az egyik erre hivatott eszköz. „Egy ilyen csere gondolata, leegyszerűsítve, egy kartell létrehozása” – mondta Alexander Dynkin, az Orosz Tudományos Akadémia mellett működő IMERO Intézet elnöke. „Általában az OPEC-hez fog hasonlítani, aminek köszönhetően az olajárak magasabbak maradnak, mint amilyenek az exportáló országok egymás közötti összehangolása nélkül tudnának lenni.”

Azonban azt is látnunk kell, hogy ezen ötlet mögött kényszerek is vannak. Ha nem válik valóra a búzaárakat szabályozó globális gabonakartell, megkérdőjelezhetőnek tűnik az orosz gabonaipar azon lehetősége, hogy több pénzt tudjon keresni az államkassza számára, hiszen az ágazat még messze van a legjobb pénzügyi helyzetétől. Az AKRA orosz hitelminősítő arra figyelmeztetett, hogy az orosz gabonatermesztők az export növekedése ellenére csökkenő jövedelmezőséget tapasztalnak. Mindez az állami támogatások ellenére történik. Idén az orosz gabonaipar átlagos nyeresége 20-25 százalékra süllyedhet, ami 2019 óta a legalacsonyabb szint. Összehasonlításképpen az elemzők megjegyezték, hogy ez a szám 2022-ben 27,3, 2021-ben pedig közel 50 százalék volt. Ha az állami támogatásokat nem számolják be, akkor ez a szám 15 százalékra csökkenne. Az emelkedő kamat terhek mellett, ez is veszélybe sodorja további fejlesztéseket a szektorban. Általánosságban elmondható, hogy az orosz mezőgazdaságban az átlagos jövedelmezőség 20 százaléka kritikus szint, amelyen túl a beruházások már nem tűnnek megvalósíthatónak – közölte az orosz agrártárca.

Összességében, egyik oldalról nagy szükség van a gabonaexport bevételeire (a kormány 250 milliárd rubelt /2 milliárd dollárt/ kíván beszedni a gabonatermesztőktől), másik oldalról viszont a romló jövedelmezőség miatt éppen ez kerül veszélybe.

Azt kell látni, hogy az elmúlt két évtized dinamikus növekedése már nehezen tartható. A lassulás jelei már megérkeztek.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ, -Elemzés