Jól tudjuk, a család nem csak érzelmi közösség, hanem gazdasági egység is. Különösen így van ez a mezőgazdaságban, ahol a termelők jelentős része családi gazdaságként folytatja a tevékenységét, amit komoly adókedvezményekkel és pályázati lehetőségekkel is támogatnak. Ezeken túl, a földeknél is speciális elbírálás alá esnek a családtagok egymás közötti ügyletei, hiszen azok a legtöbbször nem valós elidegenítési szándékot takarnak, hanem az optimális gazdaságszerkezet kialakítását célozzák. Ezekről, a családon belüli földügyletek szabályairól és korlátairól lesz szó a mostani írásomban.
Kik tartoznak jogilag a családba?
A Földforgalmi törvény a kedvezményeket a szűk családnak, tehát a közeli hozzátartozók részére biztosítja. Közeli hozzátartozónak minősül: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Nem minősül viszont közeli hozzátartozónak az unokatestvér, az após-anyós, a vő és a meny, a nagynéni vagy a nagybácsi, rájuk az általános szabályok vonatkoznak.
Adásvétel a családon belül
Ha a közeli hozzátartozók adásvételi szerződést kötnek egymással, akkor azt a szerződést nem kell kifüggeszteni, így arra mások sem jelentkezhetnek rá és nincs szükség a földhivatal jóváhagyására sem. Közeli hozzátartozó földszerzésénél nem kell földművesnek sem minősülnie, viszont a 300 hektáros tulajdoni maximum ugyanúgy vonatkozik a közeli hozzátartozóra is. Az illetékfizetés alól az egyenesági rokon és a házastárs automatikusan mentesül, a testvér pedig akkor, ha vállalja, hogy öt éven belül birtokba veszi a területet.
Ajándékozás a családon belül
Termőföld ajándékozására főszabály szerint csak közeli hozzátartozók között van lehetőség. Fontos új szabály, hogy most már az ajándékozási szerződésben is vállalnia kell a szerző félnek, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt magának kell használnia – ez 2022-ig nem volt előírás (természetesen itt is kivétel, ha saját vagy közeli hozzátartozója cégének adja bérbe). Ajándékozás esetén is fennáll az a szabály, hogy maximum 300 hektár lehet összesen az ajándékozott tulajdonában. Illeték: a termőföld ajándékozása mind az egyenesági rokon, mind a házastárs, mind a testvér szerzése esetén mentes az ajándékozási illeték alól.
Ha kiskorú a szerződő fél
Ha a kiskorú személy szerez tulajdonjogot, akkor főszabály szerint nem szükséges a gyámhatóság jóváhagyása. Kivétel ez alól, ha az ingatlanon valamilyen teher található, ilyenkor a gyámhatóság eljárására is szükség van. Ha a kiskorú családtagunk földjén akarunk használati jogosultságot alapítani, úgy ilyenkor is szükség van a gyámhatóság előzetes engedélyére.
Fotó: Laufer László Dunántúli Napló
Haszonélvezet a családon belül
Haszonélvezetet termőföldön csak közeli hozzátartozók között lehet alapítani, legfeljebb 20 éves időtartamra. A haszonélvezet szabályairól részletesen itt írtunk. Azt viszont ezúttal is ki kell emelni, hogy a föld tulajdonjoga a haszonélvezeti jog fenntartásával csak közeli hozzátartozó javára ruházható át.
Haszonbérlet a családon belül
Természetesen a haszonbérletet sem kell kifüggeszteni, ha a szerződő felek egymás közeli hozzátartozói. Akkor sincs kifüggesztés, ha a földünket a közeli hozzátartozónk cégének adjuk bérbe. Fontos tudni, hogy a 2022-től megkötött bérleti szerződések haszonbérleti díját már átutalással vagy postai utalvány útján kell teljesíteni, de a hozzátartozók közötti bérleti szerződés kivétel ez alól (nem elírás, itt már a tágabb hozzátartozói körre vonatkozik a kedvezmény, tehát például az apósra és az anyósra is).
Szívességi földhasználat
A földhasználat ingyenes átengedéséről pedig itt találhatják írásunkat.
Amit itt érdemes kiemelni, az az, hogy a szívességi földhasználat megszűnik a szerződő felek közötti közeli hozzátartozói viszony bármilyen okból történő megszűnésével (például válás esetén).
Nem érdemes visszaélni a kedvezményekkel
Fontos tudni, hogy az adásvételek és a haszonbérletek jóváhagyásánál (tehát amikor nem családtag a szerző fél), az agrárkamara kiemelten vizsgálja a szerző fél közeli hozzátartozóinak földvagyonát is, ez visszaélések esetén az elutasítás alapja is lehet.
Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára
Cikk felhasználási feltételek:
Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.
