Az Európai Bizottság több mint 25 milliárd eurót költött a vidékfejlesztési alapokból az uniós vidéki gazdaság diverzifikálására és a vidéki területek infrastruktúrájának fejlesztésére 2007 óta. Az Európai Számvevőszék ma közzétett különjelentése szerint azonban ezen intézkedések sikere tagállamonként és ágazatonként igencsak eltérő volt. Hogy csak egy példát említsünk, a beruházások gyenge gazdasági teljesítménye, illetve törvényellenes magáncélú használata az uniós finanszírozású vidéki turisztikai projektek tartósságára és életképességére is kihat. A számvevők azt javasolják az Európai Bizottságnak, hogy ossza meg a legjobb gyakorlatokat arról, hogyan irányíthatók a források egyértelműbben az életképes projektekre, hogyan enyhíthetők a projektek magáncélú használatával kapcsolatos kockázatok és hogyan aknázhatók ki a nagy adatbázisokban rejlő lehetőségek.

„Az Unió jelentős összegeket fektetett be olyan intézkedésekbe, amelyek célja a vidéki gazdaság mezőgazdaságtól és erdőgazdálkodástól való függőségének csökkentése, a munkahelyek fenntartása és létrehozása, és a vidéki területek infrastruktúrájának javítása – nyilatkozta Viorel Ștefan, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. – Fontos ugyanakkor, hogy az uniós finanszírozású projektek tartósak legyenek ezeken a területeken. Úgy véljük, hogy az Uniónak többet kellene tennie az olyan projektek előmozdítása érdekében, amelyek az uniós támogatásból hosszú távú előnyöket és megfelelő ár-érték arányt biztosítanak.”

A számvevők több, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által támogatott projektet is megvizsgáltak, és megállapították, hogy ezek többsége a jogszabályban előírt ötéves időszak végén még mindig működőképes volt. Ez leginkább az infrastrukturális projektek (pl. falvak felújításának támogatása, utak, víz- és szennyvízhálózatok építése vagy javítása) esetében volt így, mivel az infrastrukturális projekteket általában hosszú időre tervezik. A diverzifikációs projektek – nem mezőgazdasági tevékenységek előmozdítására vagy új üzleti lehetőségek támogatására irányuló projektek – egyharmada azonban ellenőrzésünk időpontjáig beszüntette működését, még azokban az esetekben is, amikor igen magas szintű beruházásokat hajtottak végre. A turisztikai szálláshelyekre irányuló beruházások a leggyakrabban támogatott diverzifikációs projektek közé tartoznak.

A számvevők jelentős eltéréseket tapasztaltak az egyes ágazatok, illetve tagállamok között. Lengyelországban például a 2007–2013-as időszakban a mezőgazdasági és erdészeti projekteknek nyújtott szolgáltatások kevésbé voltak tartósak, mint más ágazatok projektjei esetében. Ebben az időszakban több tagállamban még akkor is támogatták a turisztikai szálláshelyeket, ha azok gazdaságilag nem voltak életképesek, és egyes esetekben vizsgálatokat kellett indítani a turisztikai szálláshelyként finanszírozott épületek magáncélú használatára vonatkozóan. A számvevők más olyan eseteket is feltártak, amikor költséges turisztikai szálláshely-projekteket néhány év elteltével lezártak. Egyes projektek esetében a működőképes időszakukra vetített uniós támogatás összege elérte a havi 9000 eurót.

A számvevők számos ajánlást tesznek a Bizottságnak a közös agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti programozási időszakára vonatkozóan. Többek között azt javasolják a Bizottságnak, hogy az alábbiakat illetően segítsen a legjobb módszerekre vonatkozó információk terjesztésében:

• annak biztosítása, hogy a projektek tartós eredményekkel járjanak, figyelembe véve a támogatott beruházások különböző típusait;
• bizonyítékok gyűjtése arra vonatkozóan, hogy a finanszírozott tevékenységek még mindig működnek;
• a támogatási megállapodásokban olyan feltételek meghatározása, amelyek előírják, hogy a támogatott projekteket rendeltetésszerűen kell felhasználni.