Szükségünk van-e a Magyar Élelmiszerkönyvre? vetődött fel a kérdés egy kecskeméti szakmai konferencián. A szakértők egybehangzó véleménye alapján igen, azonban az hamar világossá vált, hogy mindenki mást szeretne vele elérni. Annak érdekében, hogy minden szakágazat számára elfogadható rendszer kerüljön kialakításra, komoly feladat vár a döntéshozókra. Az Agrárminisztérium jelezte, a javaslatokat továbbra is fogadják. A NAK Élelmiszeripari igazgatósága elküldte javaslatait, amelyek az Élelmiszerkönyvi munkacsoportban kerültek kidolgozásra, és a továbbiakban is képviseli a tagjai érdekeit.
A visszajelzések alapján egyértelmű igény mutatkozik, a bizottságok összetételének változtatására, amelynek során az ipar képviselői nagyobb arányban képviseltethetnék magukat az ülésezések során. Mindemellett a tervek szerint a mandátumok nem személyre szólóak lesznek, így bárki delegálhat maga helyett szavazati joggal más szakértőt egy szakbizottsági ülésre. Ezekkel a változtatásokkal a tárca célja, hogy gördülékenyebbé tegye a bizottságok munkáját, hogy ne kelljen egy-egy döntés meghozatalára éveket várni.
A konferencián javaslatként merült fel, hogy haladva a technológiával, a jövőben célszerű lenne a személyes megbeszélések szervezése helyett az online lehetőségek felé nyitni, megkönnyítve ezzel a véleménynyilvánítást, illetve segíteni az aktívabb részvételt.
Az Élelmiszerkönyv jelenlegi formájában nem fogyasztóbarát, sokkal inkább az ipar volt a célközönség az elkészítésekor. Fontos lenne a fogyasztók számára közelebb hozni ezt a szabályozást, hogy a mai internet központú társadalomban az extrém gyorsan terjedő hírek között hitelesen tudjanak tájékozódni a fogyasztók az élelmiszereket illetően. Ennek segítségével tudatosabb döntések legyenek képesek meghozni vásárlásaik során.