Kárenyhítési lehetőségek

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Április végéig már közel 60 ezer hektárra jelentettek be aszálykárt a gazdálkodók, ami sokszorosa az elmúlt évinek. Ezek a bejelentések még így is csak kis részét fedik le az állapotfelmérések alapján ténylegesen károsodott területeknek, ezért ezúton is szeretnénk felhívni a gazdálkodók figyelmét a kárbejelentések fontosságára!

Aszály esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének, azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik, itt a káresemény bejelentését ettől a naptól számított 15 napon belül kell megtenni. Aszálykár bejelentés legkésőbb szeptember 30-ig tehető.
A 15 napos bejelentési határidőt módosíthatja a betakarítás, ténye/terve. Ebben az esetben a kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj előkészítés előtt tíz nappal kell megtenni.
Ha például a gazdálkodó újra szeretne vetni a területen, akkor a kárbejelentés után egyeztetnie kell a kormányhivatallal a helyszíni ellenőrzés időpontjáról, mivel az újravetést csak a helyszíni ellenőrzés után végezheti el. Sajnos ebbe a problémába minden évben belefutnak egyes gazdálkodók.
Amennyiben a mezőgazdasági káresemény tárgyév április 1-je után következik be és a kárbejelentésre nyitva álló 15 napos határidő az Egységes Kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor a 15 napos határidőtől eltérően a kárbejelentés az Egységes Kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig tehető meg. Ebben az esetben azonban bejelentés előtt be kell nyújtani az Egységes Kérelmet. Fontos, hogy mindenki figyeljen erre, mert a határidő elmulasztása esetén, illetve a kárbejelentésre az agrárkár-megállapító szerv által hozott pozitív döntés hiányában, a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elutasításra kerül.

De mi is az aszály a hazai szabályozás szerint? Az aszály az természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc, egymást követő napon belül lehullott csapadék összes mennyisége a 10 mm-t, vagy a lehullott csapadék összes mennyisége a 25 mm-t nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 Celsius-fokot. Tehát, ha nincs lehetőség mesterséges vízpótlásra, akkor a visszafordíthatatlan aszály alakul ki. Ez esetben szenvedik el a termelők az aszálykárt – a hivatalos megfogalmazás szerint ez a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káreseményt jelent, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

Aszálykár után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha az aszályhelyzetről legkésőbb a tárgyév október 31-ig az agrárminiszter rendelkezik.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink