A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak széles körben történő felismerését követően a politika minden szintjén megfogalmazódik a szándék a föld, a kontinens, az ország, a megye, vagy a település erdeinek megőrzésére, illetve az erdősültségének növelésére. Ennek jegyében a hírekben sorra hallhatunk, illetve olvashatunk látványos célkitűzésekről és intézkedésekről.
Az Agrárminisztérium által a napokban bejelentett, valóban jelentős előrelépésnek számító intézkedései ezek közül azért kiemelkedőek a gazdatársadalom és minden magyar állampolgár számára, mert az erdőtelepítések kedvező környezeti, klímavédelmi hatásai legerőteljesebben helyben jelentkeznek. Míg globálisan az erdők üvegházhatású gáz megkötő képessége bír nagyobb jelentőséggel, addig helyben a mikro- és mezoklíma megőrzése és javítása is az erdőtelepítések kézzel foghatóbb hozadéka.
A földtulajdonosok eddig elsősorban gazdasági megfontolásokból végeztek erdőtelepítéseket. Jobb termőhelyeken kifejezetten fatermesztési szándékkal, a gazdaságos mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterületeken egy minimális hasznot hajtó földhasznosításként, a lakóhelyüktől távol eső birtokokon pedig egy kisebb figyelmet igénylő gazdálkodási megoldásként.
A klímaváltozás a fásítások egy további jelentőségét is előtérbe helyezte. A várható időjárási szélsőségek – átlaghőmérséklet emelkedése, a hőingadozások fokozódása, heves csapadékok és szelek gyakoriságának emelkedése – ugyanis várhatóan a mezőgazdasági termelés lehetőségeit is nagyban behatárolhatják majd, amely ellen a mezőgazdálkodók gyakorlatilag csak tudatos erdősítéssel és fásítással védekezhetnek. Ez tehát egy újabb szempont, ami miatt a gazdálkodóknak széles körben el kell gondolkodniuk azon, hogy a földjeik egy részén erdőket, fásításokat hozzanak létre.
Bármely cél esetén az erdősítések rövidtávon is gazdaságos megvalósításában sokat segítettek és segítenek a több évtizede szinte folyamatosan igénybe vehető állami támogatások. Ezt a mankót erősítette meg most az Agrárminisztérium azzal, hogy az európai uniós törekvésekkel és lehetőségekkel összhangban jelentősen megemelte az erdőtelepítések támogatását.

A bejelentett változások értelmében az erdőtelepítési támogatások szinte minden eleme megemelkedik valamilyen mértékben. A költségek megnövekedésével arányosan átlagosan mintegy 20 százalékkal megemelkedik az első évben igényelhető un. első kiviteli normatív támogatás, valamint az erdősítés kezdeti fejlődési időszakában kifizethető ápolási támogatás összege. Az őshonos erdők telepítése esetén egy újabb kiegészítő támogatás révén jelentős összeggel ösztönözik a ritka őshonos fafajok elegyítését. Az előbbieknél is nagyobb léptékű változás, hogy a mezőgazdasági jövedelmek tényleges nagyságrendjéhez igazítják, és több, mint kétszeresére emelik a kieső mezőgazdasági jövedelmek ellentételezése céljából fizethető jövedelempótló támogatások összegét, illetve a gyorsan növő fafajok telepítése esetében is megemelik a kifizetési időszak hosszát. A jövedelempótló támogatások összegét a korábbi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték, a támogatás igénybevételének időtartama egységesen, minden fafaj esetében 12 évre nőtt.
A változások részleteit a támogatási felhívások közeljövőben várható módosítását követően ismerhetjük meg. Annyi azonban már most látható, hogy a tervezett intézkedések valós ösztönzést jelentenek a gazdálkodók részére ahhoz, hogy legalább a gyengébb termőhelyi adottságú földek esetében elgondolkodjanak az erdőtelepítésen.
A kedvező változásokról való tájékoztatáshoz hozzátartozik, hogy az erdőtelepítések kockázatairól, és azok kivédési lehetőségeiről is ejtsünk pár szót. Egy erdőtelepítést megfelelő szakértelemmel és gondoskodással, valamint az időjárás tekintetében egy kis szerencsével gyorsan és eredményesen végre lehet hajtani. Ezek hiányában azonban az elemekkel való évekig tartó küzdelemre és sok felesleges költségre lehet számítani, illetve egy ígéretesnek induló beruházásnak a kitűzött környezeti vagy gazdasági céloknak nem megfelelő erdő lehet a végeredménye.
A meghirdetett támogatások megfelelő forrást jelentenek a szakszerű végrehajtásra. Az Agrárminisztérium, az erdészeti oktató és kutató intézmények, az erdészeti szakirányítók és szaktanácsadók, a magánerdészeti vállalkozások, a szakmai szervezetek, valamint a NAK és a falugazdász hálózat pedig mindent lehetséges eszközzel segítik majd a fásítási program sikeres megvalósítását. A NAK az ősz során több kapcsolódó kiadvánnyal bővíti a gazdatájékoztató kiadványsorozatát, illetve a honlapján és rendezvényeken folyamatosan nyújt majd a témában tájékoztatást a gazdálkodók részére.