A Magyar Nemzet értesülését megerősítette a Fővárosi Törvényszék, amely korábban már elutasította a cég hasonló beadványát. Másodfokon a Kúria is így ítélkezett, ezért Nitrogénművek Zrt. ellen megindította a GVH a végrehajtási eljárást. Az azonnali jogvédelem iránti kérelmet április 10-én terjesztette elő a Nitrogénművek Zrt. a GVH tavaly októberben kiszabott rekordösszegű, 11 milliárdos bírsága ellen. Bige László cégcsoportját azért marasztalta el a GVH, mert más piaci szereplőkkel együtt éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny korlátozására a hazai műtrágyapiacon. A kartellezéssel drasztikusan növelték a műtrágya árát, ami súlyos károkat okozott a gazdáknak – írja a lap.
A Fővárosi Törvényszék azt közölte: tekintettel arra, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelem üzleti titkot tartalmaz, nem adhatnak róla tájékoztatást. Annyit azonban elmondtak, hogy a kérelem kiadásához az alperes részéről titoktartási nyilatkozat bekérése vált indokolttá. Kizárólag ezen nyilatkozat megérkezését követően válik kiadhatóvá a felperes üzleti titkot tartalmazó azonnali jogvédelem iránti kérelme, amelyre az alperes rövid határidő mellett tehet majd észrevételt. A törvényszék csak ezt követően tud döntést hozni az azonnali jogvédelem iránti kérelemről. A döntéssel szemben a törvény fellebbezési jogot biztosít.
Arról is tájékoztattak, hogy a bíróság felperesi kérelemre elrendelheti a közigazgatási határozat halasztó hatályát.
A Nitrogénművek-csoportnak így a versenyhatósági döntés érdemi felülvizsgálatának menetétől függetlenül, haladéktalanul be kellene fizetnie a bírság teljes összegét, valamint az eredeti, tavaly őszi fizetési határidő óta felgyülemlett késedelmi pótlékot, amely mintegy 300 millió forintot tesz ki, és a bírság teljes befizetéséig tovább növekszik.
A GVH még tavaly októberben 14,1 milliárd forintos büntetést szabott ki a Nitrogénművek cégcsoportjának hat vállalkozására. A GVH szerint a műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóiknak a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevőknek értékesíthetik tovább őket. A cégcsoport emellett, a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében, jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak.
A műtrágyakartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest magasabb árakkal szembesülhettek. A jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével továbbgyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, károsítva ezzel a magyar fogyasztókat. A GVH akkori tájékoztatása szerint a Nitrogénművek Zrt. és a hozzá kapcsolódó cégcsoport végig tagadta a kartellezést, két másik érintett vállalkozás azonban együttműködött a vizsgálat során, elismerve a jogsértést.
