Az idei szezonról nehéz jósolni, mekkora lesz a vetőmag-szaporító terület nagysága – mondta a VG-nek Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Szerinte a vetőmag-szaporító cégek legalább akkora területen szeretnének vetőmagot előállítani, mint tavaly. Az is igaz ugyanakkor, hogy az elmúlt két-három évben – főként a kukoricánál – szerették volna növelni a területüket, de ezt nem minden esetben sikerült megvalósítani.

A jelenlegi helyzetben az valószínűsíthető, hogy a vetőmag-előállító területekre idén is nagymértékben hat a gabona világpiaci ára. A vetőmagtermesztés ugyanis nagyon költségigényes, többletmunkával jár, ezzel szemben a szimpla árunövény-termelés alacsonyabb költséggel megvalósítható, és a magas piaci árak mellett nagyobb nyereséget garantál. Ráadásul nincs is olyan előrejelzés, amely szerint ez a trend alapvetően megváltozna. Ennek megfelelősen a hibrid növényeknél nagyon nehezen szerződtek a termelők vetőmag-előállításra, de az őszi és tavaszi kalászosoknál is ez volt a helyzet.

A drágulás egyébként már elkezdődött, de Polgár Gábor szerint az inputok közül legkisebb mértékben ebben a szegmensben emelkedtek az árak. Az áremelés a kalászosok esetében lehet kritikus, mivel itt nincs előírás a vetőmaghasználatra, vagyis a gazdálkodók akár úgy is dönthetnek, hogy a saját termésükből visszavetnek – amiben viszont nyilván nincs meg a nagyobb termés lehetősége.

Konkrét adatok egyelőre az exportról sincsenek. Tény ugyanakkor, hogy a magyar szaporítóanyag-kivitelen belül a keleti piacok nagy részesedésűek.

Polgár Gábor szerint viszont ez nem jelenti azt, hogy csökkenteni kellene a vetőmag-szaporító területeket. A hibrid növények – elsősorban a kukorica – vetőmagja az értékes tulajdonságait több évig megtartja, vagyis készletezhető. Az utóbbi években csökkentek az átmenő készletek, ezeket a vetőmagos cégek szeretnék növelni – tette hozzá.

Nagyon fontos a vetőmagot termelő gazdálkodókban tudatosítani, hogy a munkájuk nem vész kárba, hanem igenis meg fogják kapni érte az árát – mondta a VG-nek Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója. Ő is nagy kockázatnak tartja, hogy a vetőmag-előállítóknak az egyszerűbben megtermelhető és magas áron eladható árunövényekkel kell versenyezniük. A vetőmagtermelőket viszont csak akkor lehet megfizetni, ha a vetőmagok értékesítési ára is emelkedik, ami meg is fog történni – mondta, hozzátéve, hogy náluk a tavalyi 130 ezer forintos tonnánkénti vetőmagátlagárnak 200 ezer forint körülire kell nőnie. Ez termelői oldalról azt jelenti, hogy a vetőmagköltség nem lépi túl az összes termelési ráfordításaik 10 százalékát, vagyis az arányok nem változnak. Ezt erősíti az is, amit Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke egy múlt heti konferencián mondott, hogy a jelenlegi búzaszezonban egy hektár önköltsége 430-470 ezer forint körül alakul, ez pedig a következőkben már 600 ezerről indul.

Biztató lehet a vetőmag-előállítók számára, hogy az utóbbi évek trendjei arról tanúskodnak, hogy a gazdálkodók tisztában vannak azzal, hogy fémzárolt vetőmaggal – amely az utóbbi évek időjárási tapasztalatai alapján lehetőleg szárazságtűrő fajta – és jó tápanyagellátással tudják kihozni a szántóföldi növényekből a magasabb hozamot.