A teljes hazai műtrágyapiacot érintő kartellt tárt fel a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata megállapította, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Az eljárásban összesen 11 hazai szereplő volt érintett, amelyből kettő elismerte a jogsértést. A nemzeti versenyhatóság versenytanácsa összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

A nemzeti versenyhatóság most zárult vizsgálata feltárta, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó- és forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett – a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében – jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak.

Milliárdos hűtlen kezeléssel vádolja az ügyészség Bige Lászlót
Kétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és vesztegetés miatt emelt vádat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Bige László és öt munkatársa ellen – olvasható az ügyészség oldalán. A közleményében nem írták le Bige László nevét, de a vádiratból kiderült, hogy a hazai műtrágyagyártás legnagyobb szereplőjének számító üzletemberről van szó. A Nitrogénművek Zrt. álláspontja szerint a Bige László és munkatársai ellen megfogalmazott ügyészségi megállapítások teljes mértékben alaptalanok és minden jogi alapot nélkülöznek.

A Nitrogénművek Zrt. üzemelteti Magyarország egyetlen műtrágya gyárát, a hazai piacon így csak az import jelenthet számára versenyhelyzetet. A versenyhatósági eljárás feltárta, hogy a cégcsoport olyan komplex megállapodásrendszert alakított ki a stratégiai partnereivel, amely gátolhatta a vevőkért folytatott versenyt. A megállapodások a Nitrogénművek termékeinek szabad árazásának korlátozására irányultak, a magas kötbérrel terhelt elvárt rendelésmennyiség, illetve a kizárólagossági kikötések pedig a helyettesítő termékek beszerzésének és értékesítésének korlátozását célozták. A cég – forgalmazóival egyetemben – emellett a vevők egymás közötti felosztására is törekedett.

Az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások – vagyis a kartellek – a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágya-kartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt – a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest – magasabb árakkal szembesülhettek. Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat.

A versenyfelügyeleti eljárásban összesen 11 hazai cég volt érintett, melyből kettő vétlennek bizonyult, így velük szemben a GVH megszüntette az eljárást. A kartellező kilenc vállalkozás közül kettő elismerte a jogsértést és együttműködött a versenyhatósággal. Az együttműködő cégek egyike a hatályos szabályok szerint a bírság teljes elengedésében, másikuk pedig csökkentésben részesült, így nyolc vállalkozás kapott bírságot a jogsértésekért. A bírságok kiszabásakor a GVH Versenytanácsa – a gyakorlatának megfelelően – a kartellel érintett áruk értékesítése révén elért árbevételt vette alapul. A hosszú időn keresztül folytatott és kiterjedt jogsértésekre a Versenytanács összesen 14,1 milliárd forintos pénzbírságot rótt ki a Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozása mellett a Hőgyészi Agrokémiai Kft.-re és a Cargill Magyarország Zrt.-re.

Reagált a Nitrogénművek Zrt.

A cég reagálása szerint a Nitrogénművek Zrt./Bige Csoport ellen 6 éve folyamatban lévő GVH-eljárások során már többször kifejtették részletes érveiket, kifogásaikat, ellenbizonyítékaikat, például az eljárást a bírság elkerülése érdekében kezdeményező és a hatóságot segítő KITE Zrt. nyilatkozataival, valamint számos hivatkozott irattal szemben. Azt is bemutatták, hogy semmilyen hatásvizsgálat nem készült, amely a piaci folyamatokat feltárta és érdemben értékelte volna objektíven és gazdasági alapon – írták. Hozzátették, hogy a GVH határozatának tartalmát ezért alaposan elemezniük kell, de azt mindenképpen megtámadják bíróság előtt.