Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény 2020. január elsején lépett hatályba. Az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai szükségessé tették a jogszabály felülvizsgálatát.
A parlamenti szavazásra váró salátatörvény egyik módosítója értelmében az öntözési közösségekben a jövőben a mezőgazdasági vízszolgáltatók is tagok lehetnek, továbbá az öntözési körzet területén található földrészletek használati jogával már nem csak a tagok, hanem az öntözési közösségi elismerést kérvényező gazdasági társaság vagy szövetkezet is rendelkezhet meghatározott százalék erejéig.
A módosítás következtében a környezeti körzeti tervek elkészítésére és a vízjogi engedélyezési eljárás során öntözési igazgatási szerv általi képviselet igénybevételére egyedi elbírálás alapján is sor kerülhet, továbbá a nem önkormányzati tulajdonú harmadlagos művek üzemeltetésének és fenntartásának a kérdése is rendezésre kerül.
Az érvényes öntözésfejlesztési terv a benne meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. Az öntözésfejlesztési terv a kiadásától számított 20 évig lesz hatályos.
Emlékezetes, hogy korábban a kormány úgy döntött, hogy az öntözéses gazdálkodást, egy jól átlátható jogi szabályozás bevezetésével népszerűbbé teszi a termelők, illetve a gazdálkodni kívánóknak, javítva ezzel a mezőgazdasági öntözés feltételeit, valamint az öntözhető területek arányának növelését. Ezért 2019 év végén megalkotta a 2019. évi CXIII. törvényt az öntözéses gazdálkodásról, 2020. július 1-én pedig, megjelent a törvény részletszabályait is tartalmazó végrehajtási rendelet.
Öntözési közösségként olyan gazdasági társaság, szövetkezet vagy termelői csoport ismerhető el, amelynek tagjai az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelők, és a közösség, szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár öntözésének lehetőségét biztosítja.
A most parlament előtt lévő módosító javaslat indoklása szerint a gazdálkodói érdekképviseleti szervezetek jelzése alapján a környezeti körzeti tervek elkészítésének, valamint a vízjogi engedélyezési eljárás során az öntözési igazgatási szerv általi képviselet igénybevételének biztosítása – egyedi elbírálás alapján – a szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén 100 hektár alatt, továbbá kertészeti növénykultúra és szántóföldi ipari növény termesztése esetén 10 hektár alatt egyedi elbírálás alapján is szükséges. A környezeti körzeti terveket az öntözési igazgatási szerv csak a mezőgazdasági termelők kérelmére fogja elkészíteni, mivel gyakori eset, hogy az öntözési körzet területén működő öntözési közösség tagjai, már rendelkeznek érvényes vízjogi engedélyekkel az öntözni tervezett terület vonatkozásában, ezért számukra a környezeti körzeti terv már nem nyújtana segítséget. Az állami forrásokból, így azok számára készülnek el a környezeti körzeti tervek, akiknek az tényleg segítséget nyújt.
Tavaly mintegy 180 ezer hektárnyi terület rendelkezett öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, miközben felmérések szerint a magyar gazdák 300–400 ezer hektárt is öntöznének. A közösségek száma folyamatosan bővül, 2021. szeptemberében 70 fölötti volt az elismert öntözési közösségek száma.
Egy 2019-es kormánydöntés értelmében az azt követő tíz évben 17 milliárd forint pluszforrást biztosítanak évente az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez. Az öntözési törvény és a hozzá kapcsolódó intézkedési csomag révén pedig átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet 100 hektár termőföld öntözéséhez szükséges beruházások előkészítési költsége.
