A két évvel ezelőtt elkészült Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétben gyarapodó vidék című kiadványban meghatározott stratégiájának egyik legfontosabb pontját pipálhatja ki az agrárgazdasági kamara azzal, hogy a parlament elfogadta a családi gazdaságokról szóló törvényt. Elégedett az eredménnyel?
A kamara csapatával vagyok nagyon elégedett és természetesen büszke is vagyok arra, hogy az őstermelőket és családi gazdaságokat érintő több évtizedes problémára sikerült most megoldásokat találni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az illetékes minisztériumok – az agrár-, a pénzügyi és az igazságügyi tárca – szakértőinek hathatós közreműködésével.
– Mi indokolta a reform szükségességét?
– A gazdálkodók meg¬határozó többségét jelenleg a mezőgazdasági őstermelők és a családi gazdálkodók alkotják. Beszédes, hogy jelenleg érvényes őstermelői igazolvánnyal 290 ezer fő rendelkezik, a 23,5 ezer családi gazdaságban pedig 83 ezer fő családtag van. Mindeközben támogatási kérelmet csak 169 ezret nyújtanak be, véleményünk szerint valódi gazdasági tevékenységet kevesebb, mint százezren végeznek. Az adószabályok adta kedvezmények kihasználása érdekében nehezen átlátható működési struktúrák alakultak ki, jelentős adminisztrációs terhet okozva a gazdálkodóknak és az államnak. Az őstermelőként végezhető tevékenységek és a kedvezményes értékhatárok felülvizsgálata pedig már 20 éve nem történt meg. A kamara a jogalkotási folyamat kezdeményezésekor azt az álláspontot képviselte, hogy az érintettek megélhetésének biztosítása és versenyképességének növelése érdekében változtatásra van szükség.
– Általánosságban milyen változásokat hoz az új jogszabály?
– Fontos leszögezni, hogy a jogszabályalkotás során azt tartottuk szem előtt, hogy a felülvizsgálat eredményeképpen senki ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe. Az elfogadott törvény szabályai is ezt a célt szolgálva kerültek kialakításra: adózási szempontból kibővültek a kedvezmények, miközben a működési formák tekintetében is az egyszerűsítés szempontjai érvényesülhettek. A törvény elsődleges célja, hogy a családoknak lehetősége legyen a saját méretükhöz leginkább igazodó működési forma kiválasztására, ezzel együtt egy életszerűbb működés kialakítására az eddig sokszor túlságosan bonyolultnak, legtöbbször átláthatatlannak tűnő rendszer helyett. A családi gazdaságok fontos szerepet töltenek be a vidéki munkahelyek létrehozásában és megőrzésében, a hagyományok és a kulturális örökség megőrzésében is. Jelentőségük elvitathatatlan, így a működésük támogatása is elengedhetetlen.

– Milyen főbb változások lépnek januártól életbe?

– A legfontosabb, hogy három szervezeti forma mentén alakul a jövő évtől a családi gazdaságok szabályozása. Ezek az őstermelők, az őstermelők családi gazdaságai (ŐCSG) és a családi mezőgazdasági társaságok (CSMT). Ezen működési formákhoz kapcsolódóan pedig új adózási szabályok fognak érvényesülni.

– Kezdjük az őstermelőknél, esetükben mik a változások?

– Az egyik legfontosabb, hogy az új szabályok alapján kibővül az őstermelők tevékenységi köre. Ez alapján az szja törvény helyett innentől a földforgalmi törvény szerinti mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet lehet majd végezni. Az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25 százalékáig jelenhet meg. 2021-től az őstermelőkre vonatkozó szabályok vonatkoznak a korábban kistermelői tevékenységet folytatókra is. Ez úgy valósul meg, hogy ha az őstermelő a saját gazdaságban előállított alapanyagot dolgozza fel, és annak mennyisége nem haladja meg a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget, akkor a termékfeldolgozás nem számít majd bele a 25 százalékos bevételi korlátba. Emellett a mindenkori miniálbérhez kötöttük a kedvezményes adózás értékhatárát. Ehhez kapcsolódóan felemelkedik a jelenleg 600 ezer forintos bevallásmentes kategória határa az éves minimálbér feléig, mely jelenleg nagyjából egymillió forint. Az éves minimálbér tízszereséig – mintegy 20 millió forintig – terjedő bevételösszegig lehetőség van átalányadózás választására. Átalányadózás esetén az éves minimálbér ötszöröséig – megközelítőleg 10 millió forint árbevételig – nem keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, míg efelett az ezt meghaladó bevételösszeg 10%-a után kell szja-t fizetni. Vegyünk egy példát: 11 millió forintos árbevételnél a 10 millió forint feletti 1 millió forint 10 százaléka, tehát 100 ezer forint után kell fizetni 15 százalékos személyi jövedelemadót, azaz 15 ezer forintot. Fontos megjegyezni, hogy 20 millió forint feletti árbevétel esetén az őstermelő csak a tételes adózás szabályai szerint adózhat. Azonban jelentős kedvezmény, hogy a bevételek összegébe nem számít bele a normatív támogatások kapott összege.
– Marad az őstermelői igazolvány?
– Nem. Egy másik jelentős változás, hogy megszűnik a fizikai őstermelői igazolvány, illetve az értékesítési betétlap érvényesítési funkciója. Így amennyiben egy termelő az őstermelői nyilvántartásba felveteti magát, mindaddig őstermelő marad, míg valamilyen okból törlésre nem kerül. Már nem kell évente, március 20-ig felkeresni a falugazdászt az őstermelői jogviszony hosszabbítása miatt.
– A másik fontos változás, hogy elválasztják az őstermelői tevékenységet az őstermelői családi gazdaság fogalmától. Milyen előnnyel jár ez az érintetteknek?
– A magánszemélyek számára eddig két működési forma is rendelkezésre állt a mezőgazdasági tevékenység családtagokkal közös folytatására. Az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik pedig a családi gazdaság. Tekintettel a két működési forma közötti jelentős átfedésre, a közösen tevékenykedő hozzátartozók jövőre az őstermelők családi gazdaságát, mint működési formát választhatják. A törvény szerint az ŐCSG létrehozásához legalább két, egymással úgynevezett hozzátartozói láncolatban álló őstermelő fél szükséges. ŐCSG tagjának csak 16 éven felüli őstermelőt lehet felvenni, azzal a kedvezménnyel, hogy akik 2020. december 31-én családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai voltak, azok az ŐCSG-ben is tagok maradhatnak.
Az ŐCSG alapítása céljából a tagok írásbeli szerződést kell kössenek. Ebben rendelkeznek a használatukban lévő összes mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek, a termelőeszközök és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közös használatba történő átadásáról.
Az ŐCSG-k adózása az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi a résztvevők számával. A kedvezményes adózás felső értékhatára viszont nem haladhatja meg a 4 személyre számított őstermelői átalányadózás értékhatárát, ami 2020-ban hozzávetőlegesen 80 millió forint. A támogatás itt sem számít bevételnek.

– A családi mezőgazdasági társaság minősítés milyen előnyt jelent majd az ezt a működési formát választóknak?
– Ez egy teljesen új minősítő kategória. A minősítést azon gazdasági társaság, szövetkezet, vagy erdőbirtokossági társulat kaphatja meg, aminek tagjai egymásnak hozzátartozói láncolatban állnak, valamint kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat. A CSMT minősítést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál kell kérelmezni.

– Milyen további előnyök kapcsolódnak e működési formához?

– A CSMT a társasági adó szabályai szerint adózik. A gazdasági társaságokból – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e CSMT minősítéssel vagy sem – adófizetés kötelezettsége nélkül kivehető a normatív támogatásként kapott összeg, a saját földért kapott bérleti díj, és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételára vagy tőketörlesztése. Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot.
További fontos kedvezmény a CSMT-k és ŐCSG-k esetén is, hogy tagjaik számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőséget biztosít a törvény.

– Véleménye szerint, milyen változásokat idézhet elő a vidék Magyarországán a jövőre életbe lépő törvény?
– A gazdálkodók a bővülő adózási kedvezmények révén náluk maradó forrást fejlesztésekre fordíthatják, így a magyar gazdák beruházási kedvének növekedését, ezáltal az agrárium dinamikus fejlődését, versenyképességének erősödését várom az új jogszabálytól. Az sem mellékes, hogy az őstermelők az eddig alapanyagként értékesített termékeket feldolgozhatják, ami azon túl, hogy szintén fejlesztéseket eredményezhet, egyúttal az élelmiszerbiztonságot is javíthatja. Hiszen egyrészt rövidebb lesz az ellátási lánc, másrészt nincs annál jobb minőségbiztosítás, mint amikor a termelő a saját arcát adja az élelmiszerhez.