Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó törvény elő kívánja segíteni a versenyképes méretű birtokok kialakítását. Ennek érdekében a megosztással létrejövő új ingatlanoknak alkalmasnak kell lennie mező- és erdőgazdasági művelésre. A törvény meghatározza, hogy az egyes művelési ágak tekintetében mely területnagyságokat minősít művelésre alkalmasnak, így mik azok a minimum területméretek, amiknek a megosztás eredményeképpen létre kell jönniük. Ezek a következők:
– szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág: 3000 m2
– szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág: 10.000 m2
– zártkerti földnek minősülő ingatlan: 1500 m2
Erdőnek minősülő ingatlan esetén az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénynek az erdő megosztására irányadó további előírásait is figyelembe kell venni.
Vegyes művelési ágú ingatlan esetén a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték irányadó.
Alapesetben az osztatlan közös tulajdon megosztását a tulajdonostársak egyezségén alapulva kell megtenni. Azonban előfordulhat, hogy a megosztással nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő földrészlet, így az egyezségen alapuló megosztás eleve nem jöhet szóba.
Ilyen esetekben az osztatlan közös tulajdont kizárólag úgy lehet megosztani, ha az ingatlan teljes egészében egy tulajdonos tulajdonába kerül. Ezzel biztosítható a művelésre alkalmas nagyságú egybefüggő területek létrehozása.
A tulajdonba vételt kezdeményező tulajdonostársnak az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező valamennyi további tulajdonostársat írásban kell tájékoztatnia a bekebelezési szándékáról. Az értesítés tartalmi elemeit a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. Eszerint annak tartalmaznia kell a kezdeményező tulajdonostárs nyilatkozatát, hogy az ingatlanrész tulajdonjogának megszerzésére jogosult, az értékbecslési ajánlat szerinti értéket és a kezdeményező tulajdonostárs által ajánlott ellenértéket, a figyelemfelhívást arra, hogy amennyiben az értesített tulajdonostárs a részére ajánlott ellenértékkel nem ért egyet, úgy értékbecslési szakvéleményt készíttethet. Tartalmaznia kell azt is, hogy az értesített tulajdonostárs 30 napon belül adja meg a kezdeményező tulajdonostárs számára az ellenérték megfizetésére vonatkozó teljesítéssel kapcsolatos feltételeit, valamint, ha az ingatlanon az értesített tulajdonostárs tulajdonában álló, a földtől elválaszthatatlan vagyontárgy található, az értesített tulajdonostársnak nyilatkoznia kell annak tulajdonba adása és értékének megtérítése vagy további használata tekintetében.
Fontos, hogy amennyiben a bekebelezést a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs kezdeményezi, úgy neki az előzőekben felsoroltakon túl nyilatkoznia kell arról, hogy a tulajdonostársak közül a földrészletet ő használja a legnagyobb mértékben, emiatt a bekebelezésre más nem jogosult.
A törvény egy sorrendet is megállapít arra az esetre, ha több tulajdonostárs is igényli a földrészlet tulajdonjogát. Ez a következők szerint alakul:
1. a földet a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs (alátámasztva azt a birtokpolitikai célkitűzést is, hogy a föld tulajdonát elsősorban az azt használó személy szerezhesse meg)
2. legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs,
3. a tulajdoni hányad egyenlősége esetén a fiatalabb tulajdonostárs.
Az értesített tulajdonostárs 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy az értesítésben foglalt ellenértéket elfogadja, vagy igazolnia kell, hogy értékbecslési szakvélemény készítését kérte. Ha a kezdeményező tulajdonostárs nem a földrészletet legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs, az értesített tulajdonostárs azt is köteles jelezni, hogy a bekebelezési sorrend alapján a kezdeményezőt megelőzően jogosult bekebelezésre, amennyiben ezen jogával élni kíván.
Amennyiben a földrészlet tulajdonjogát a tulajdonba vételt kezdeményező tulajdonostárs nem szerezheti meg, akkor köteles valamennyi okiratot (különösen a többi tulajdonostárs igazolt értesítését, a többi tulajdonostárs által adott visszajelzést, valamint amennyiben készült, úgy az értékbecslési szakvéleményt) a bekebelező részére átadni.
A szabályok alapján megváltott tulajdoni hányadok ellenértékét a felek szabadon határozhatják meg, amelyhez kiindulási támpontot ad az értékbecslési ajánlat, mint minimum ár. Ezen megosztási mód esetén is lehetőség van értékbecslési szakvélemény készíttetésére igazságügyi szakértő által, amennyiben a felek nem értenek egyet az értékbecslési ajánlatban szereplő összeggel. Amennyiben új értékbecslési szakvélemény kerül elkészítésre, annak költségét a bekebelező viseli, amennyiben ő kezdeményezte az elkészítést, vagy ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg legalább 20%-kal meghaladja az értékbecslési ajánlatban foglalt összeget.
Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg meghaladja az értékbecslési ajánlatban foglalt összeget, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg kevesebb, mint az értékbecslési ajánlatban foglalt összeg, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie.
A nem elérhető tulajdonostársak irányába történő fizetés bírósági letétbe helyezéssel történik. Azonban, ha ezt az összeget aztán a jogosult 15 éven belül nem igényli, úgy az állam azt földvásárlásra használhatja fel.
Amennyiben a bekebelezéssel érintett földrészletben az állam is rendelkezik tulajdoni hányaddal, a Nemzeti Földügyi Központ köteles nyilatkozni arról, ha a földrészleten sírhely található. Ebben az esetben ugyanis kizárólag az állam jogosult a bekebelezésre.
A bekebelezésről értesíteni kell a földrészletre bejegyzett egyéb jogok és tények jogosultjait, amennyiben pedig a tulajdonjog átruházásához a jogosult, vagy valamely hatóság hozzájárulása szükséges, úgy azt a tulajdonszerzést megelőzően be kell szerezni.
A bekebelezés tényének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez az összes tulajdonostárs által aláírt, szerződés, vagy ennek hiányában a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozat szükséges. A bekebelezés nem szünteti meg a bekebelezéskor fennálló, földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot, azonban a területet a földhasználati, illetve erdőgazdálkodó nyilvántartás szerinti használó harmadik személyeket a bekebelező a változásról köteles tájékoztatni.

Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok rendezése
Adatrendezés
A birtokszerkezet rendezése érdekében égetővé vált az ingatlan- nyilvántartásban szereplő adatok rendezése. Az adatok ismerete ugyanis jelentős mértékben elősegíti az átlátható birtokszerkezet kialakítását, és az osztatlan közös tulajdonban álló területek megosztását.
Mivel a mindennapi tapasztalatok azt mutatják, hogy a termőföldek esetén viszonylag magas azon tulajdonosként bejegyzett személyek száma, akiknek az adatai hiányosak, a birtokviszonyok rendezése érdekében elengedhetetlenné vált az ilyen jellegű hiányzó adatok felderítése.
A törvény alapján beazonosítatlan személynek minősül az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett természetes személy, akinek a természetes személyazonosító adatai hiányosak, illetve személyi azonosító jele hiányzik vagy tévesen került feltüntetésre, ide nem értve a nem beazonosítható személyt. Nem beazonosítható személy: az az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett olyan természetes személy, akinek a természetes személyazonosító adatainak a feltárása eredménytelen volt és ennek eredményeképpen személye egyértelműen nem határozható meg.
A földhivatal a beazonosíthatatlan személy adatainak kijavítása céljából összeveti a tulajdoni lapon szereplő adatokat a hivatalosan elérhető okiratok adataival, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokkal. Amennyiben ez eredménnyel zárul, úgy az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés adatait a földhivatal kijavítja.
Amennyiben a hivatali adategyeztetés nem vezet eredményre, úgy a földhivatal a saját honlapján, az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján, továbbá a kormányzati portálon 90 napra hirdetményt tesz közzé. A hirdetmény közzétételéről értesítést küld továbbá az érintett ingatlan közigazgatási címére, illetve amennyiben róla rendelkezésre áll adat, a bejegyzett tulajdonos ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcímére is. A hirdetménynek tartalmaznia kell az ingatlan helyrajzi számát és a tulajdonosként bejegyzett személy adatait, valamint az arra vonatkozó felhívást, hogy akinek tudomása van a tulajdonosként bejegyzett személy hiányzó adatairól, úgy azokat a hirdetmény közzétételétől számított 90 napon belül jelentse be a földhivatalnál.
Amennyiben a hirdetmény kibocsátását követően eredményes az adategyeztetés, a földhivatal hivatalból elvégzi az adatkiigazítást. Amennyiben azonban a hirdetmény kibocsátása eredménytelenül zárul, a földhivatal azt állapítja meg, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személy nem beazonosítható, ennek következtében pedig az ingatlan tulajdoni helyzete is rendezetlen. Utóbbi tény a tulajdoni lapra is feljegyzésre kerül. Több tulajdonos esetén a bejegyzés során utalni kell arra a tulajdoni hányadra is, melynek tulajdonosa nem beazonosítható.
Az elhunyt személyek adatrendezése („holt lelkek”)
Számos olyan tulajdonos is feltüntetésre került az ingatlan nyilvántartásban, akikről feltételezhető, hogy már elhunytak. A törvény ezért arról is rendelkezik, hogy a földhivatal évente egy alkalommal feltárja a termőföldek esetében azon személyek körét is – az ingatlan jogi helyzetének rendezése céljából – akik születési évétől számított 120 év az adatfeltárás megindulásakor már eltelt. Az ilyen személyek esetén amennyiben az érintett személyek halálának időpontjára vonatkozóan nem áll rendelkezésre hiteles adat, a földhivatal szintén hirdetményt bocsát ki a hiányzó adatok tisztázása céljából.
Az ingatlan tulajdonjoga tekintetében érdekelt személy a hirdetmény közzétételétől számított 1 éven belül igazolhatja, hogy az ingatlannak tulajdonjogot keletkeztető okirat szerint ő a tulajdonosa, vagy a tulajdonjogának megállapítására irányuló eljárást megindította, és az folyamatban van. Utóbbi esetben az ingatlanügyi hatóság az adatfeltárást megszünteti.
Amennyiben azonban 1 éven belül nem érkezik jelzés nem vezetett eredményre, az ingatlanügyi hatóság hivatalból megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személy nem beazonosítható, ezáltal az ingatlan tulajdoni helyzete rendezetlen.
Amennyiben a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett személy haláláról tudomást szerez, úgy hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki, vagy póthagyatéki eljárás megindítása céljából.
Amennyiben az ingatlan tulajdoni helyzetét nem sikerül a fenti eljárások során rendezni, úgy a rendezetlenséget megállapító földhivatali döntés véglegessé válását követő 60. napon a nem beazonosítható személynek a tulajdonában álló ingatlan a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába kerül. Fontos kiemelni, hogy az állam tulajdonszerzése az ingatlant terhető, illetve az ingatlanra vonatkozó, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat nem érinti.
Az a személy, aki az ingatlan tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartáson kívül az állam tulajdonszerzését megelőzően megszerezte, pert indíthat az állammal szemben a tulajdonjog megállapítása iránt. Az állam tulajdonszerzését megelőző tulajdonos az állammal szemben kártalanításra jogosult. Az erre vonatkozó igényt az állam tulajdonszerzését követően lehet érvényesíteni akkor, ha tulajdonjoga megállapításra került, de annak helyreállítását nem kívánja, vagy az állammal szemben erre már nincs lehetősége. A kártalanítás összege az ingatlanra vonatkozó értékbecslés eredményeképpen megállapított összeg. (NAK)