Csendes, száraz, novemberi időjárásban lehetett haladni a még meglévő mezőgazdasági munkákkal az elmúlt napokban. A talaj felszín közeli rétege többnyire optimális nedvességtartalmú az országban az őszi vetések fejlődéséhez. A mélyebb talajrétegek viszont még nagy területen szárazak, bőven van helye a csapadéknak, amiből a jövő hét közepéig nem sok valószínű – írja agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az elmúlt egy hét során az ország döntő részén száraz maradt az idő, csak délnyugaton hullott néhány milliméter csapadék múlt hétvégén. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege csak a Kaposvár-Miskolc vonalban haladja meg a 30, délnyugaton az 50 mm-t. Ez az ország nagyobb részén 20-40 mm-es hiány az ilyenkor szokásos értékekhez képest. Az október végére kiszáradt talaj felső rétegei november elején nagy területen átnedvesedtek, a Dunántúl déli felén és az Északi-középhegység északi oldalán a középső talajrétegekbe is bőven jutott a nedvességből. Szárazabb területek a Kisalföld térségében, a Nyírségben és a Kiskunság déli részén vannak, ahol november elején is kevés eső esett. A mélyebb talajréteg az ország túlnyomó részén továbbra is igen száraz, bőven lenne helye a csapadéknak.

A hőmérséklet egy-két fokkal a sokéves átlag alatt alakult az elmúlt napokban. A reggeli minimumok a derült tájakon és éjszakákon, főként a keleti országrészben fagypont alatt alakultak, míg a felhősebb, elsősorban dunántúli részeken fagypont fölötti értékeket mérhettünk. Napközben 10 fok köré melegedett a levegő, de a tartósan ködös tájakon ennél hűvösebb volt.

A kukorica betakarítása a végéhez közeledik, a száraz időjárás ehhez kedvező volt. A repce a legtöbb helyen jól fejlett, 6-8 leveles táblák a jellemzőek. Az őszi árpa is szépen zöldell, és a még október elején elvetett búza is jellemzően jó állapotban van. Az őszi mélyszántás elvégzéséhez többnyire kedvezőek a talajnedvességi viszonyok.

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt, az október elseje óta összegzett csapadékmennyiség azonban a délnyugati országrész kivételével így is elmarad a növények számára optimális értékektől.

A folytatásban már elérik térségünket az időjárási frontok, azonban gyökeres változást egyelőre nem hoznak. Csapadék pénteken és hétfőn alakulhat ki, de mennyisége nem ígérkezik számottevőnek, jellemzően 5 mm alatt várható. A hőmérséklet sem változik jelentősen: reggel fagypont körüli értékek lesznek a jellemzők, a derült részeken gyenge fagyokkal, míg napközben a napos területeken 10 fok fölé melegszik a levegő, a borult, tartósan ködös tájakon viszont csak 5 fok körüli maximumokra lehet számítani.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak.