Kezdettől fogva egyértelmű volt ugyanis, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás elsősorban a német autóipar számára bír fontossággal, ellenben súlyos következményekkel járna az EU mezőgazdasági ágazatára. Mit is tartalmaz a szabadkereskedelmi megállapodás és milyen hatással járna az az európai gazdákra nézve?

Kik azok a Mercosur országok?

A Mercosur a dél-amerikai országok kereskedelmi szervezete, tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, melynek lakossága (a társult államokat is ideszámítva) több mint 400 millió embert jelent. Legfontosabb külkereskedelmi partnerük éppen maga az Európai Unió, több mint 42 milliárd euró értékben exportálva az EU országaiba. Legfontosabb kiviteli termékeik egyébként az agrártermékek, melyek közül kiemelkedik a kávé, a szója, a kukorica és az állati termékek. A kereskedelem felfutására jellemző például, hogy a Brazíliából az EU-ba érkező kukorica mennyisége közel háromszorosára nőtt az elmúlt évben.

Kinek áll érdekében a megállapodás létrejötte?

Az Európai Unió közel 45 milliárd euró értékben exportál a dél-amerikai piacra, többségében gépjárműveket illetve vegyipari és gyógyászati eszközöket. A dél-amerikai piac kiemelten fontos például a német autóipar számára, hiszen ma a Volkswagen Brazília legnagyobb autógyártója, ahol 2027-re a vállalat további 40%-os növekedést tervez. Eddig viszont az európai járművekre 35%-os vámot vetettek ki, ami az EU-Mercosur megállapodással immáron megszűnne, ahogy ugyanez történne egyes agrártermékekkel – csak immáron az EU irányába.

Néhány adat az EU mezőgazdaságának kitettségére

Az EU mezőgazdaságának külső függősége nem újkeletű dolog, ezt tapasztalhattuk már például az ukrán gabona, a brazil csirkehús vagy a marokkói zöldségek kapcsán is. Külső kitettségünk a termelőeszközök (más néven inputanyagok) kapcsán azonban már stratégiai kockázatot is hordoz magában:
– Az EU-ban felhasznált szója több mint 80%-a Brazíliából és Argentínából származik.
– A nitrogénműtrágya 30%-a külföldi fosszilis tüzelőanyagoktól függ.
– A bányászott foszfát több mint 60%-a marokkói.
– A bányászott kálium közel 90%-a pedig Fehéroroszországból és Oroszországból származik
– Az orosz műtrágya legnagyobb uniós vásárlói egyébként: Lengyelország, Franciaország és Németország.
– Lengyelország például 270%-kal (!) növelte az Oroszországból származó műtrágyaimportját a tavalyi évhez képest.

Mit tartalmaz az EU-Mercosur megállapodás?

• A megállapodás a dél-amerikai piacról érkező termékek 4/5-ében megszüntetné vagy csökkentené a vámtételeket.
• Marhahús: a megállapodás révén 99.000 tonna marhahús a jelenleginél jóval kedvezőbb, 7,5%-os vámmal érkezhetne az EU-ba.
• Baromfi: a megállapodás révén 180.000 tonna baromfihús érkezhetne vámmentesen az unióba.
• Cukor: a megállapodás révén 180.000 tonna finomítandó cukor érkezhetne vámmentesen az unióba.
• Etanol: a vegyipar számára 450.000 tonnás vámmentes kvóta kerülne megnyitásra.
• Méz: az EU jelenleg 35.000 tonna mézet importál a Mercosur országokból, a megállapodás azonban 45.000 tonnás vámmentes kvótát biztosítana a dél-amerikai országok számára.
• A dél-amerikai államok cserében vállalnák, hogy jogi garanciákkal védenének a hamisítástól közel 400 földrajzi árujelzővel elismert, minőségi európai élelmiszer- és italterméket.

Ez nem csak az európai gazdák, hanem a fogyasztók ügye is

Nem véletlen, hogy a Mercosur megállapodás aláírása ellen leghangosabban a francia gazdák lépnek fel, hiszen szarvasmarha tekintetében ők rendelkeznek az EU legnagyobb állományával, mintegy 17 millió egyeddel, őket követi Németország 10 milliós állománnyal. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, nagyságrendileg 800 ezres állománnyal. Az igazi problémát azonban nem is a beáramló mennyiség jelentené, hanem a dél-amerikai állategészségügyi előírások szinte teljes hiánya, amely fölött – az európai termelőkkel ellentétben – szemet hunyna az Európai Bizottság. Néhány sokkoló adat még a végére: míg az EU-ban közel 10%-kal nőtt az erdőterületek aránya, addig a világ többi részén 400 millió hektárnyi erdőt irtottak ki az elmúlt 30 évben (ami megegyezik az EU teljes területével), jelentős részben az állattartáshoz szükséges területek érdekében. Költői a kérdés: hol maradnak ilyenkor a „zöld” szervezetek és a brüsszeli ellenőrök?

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára