A termőföld állapota kihat az életminőségünkre, ami az agrártermelők számára evidencia, a nem szakmabeliek számára viszont nem az – jelentette ki a Világgazdaság tudósítása szerint Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a talaj világnapja alkalmából tartott szakmai konferencián. Az az érdekünk, hogy minél több egészséges talaj legyen, vagyis olyan, amelyben élet van.

Bár ránézésre nem látszik, mennyire lehet élettel teli egy talaj, ezt úgy érzékeltette, hogy

egy marék egészséges talajban több élőlény él, mint ahány ember a Földön.

Magyarországon a területeink több mint fele szántóföldi hasznosítás alatt áll – ez a fejenkénti fél hektár Európában a hatodik, világviszonylatban pedig a huszadik legmagasabb érték.

Az államtitkár arról is beszélt, ma már technológiai értelemben jóval több lehetősége van egy gazdálkodónak arra, hogy megismerje a saját talaját, így a használat tudatossága is növelhető – ami célja is az agrárpolitikának. A tárca az elmúlt évben el is készítette a talajvédelmi cselekvési tervet, amelyben fontos szerepet szánnak a tudásmegosztásnak.

Amikor újra megnyílt a lehetőség az agrártámogatások feltételeinek újraszabására, és az agrártárca összeállította az új közös agrárpolitika (KAP) eszközrendszerét, aszerint járt el, hogy azzal

A 90 milliárd forintosra megnövelt innovációs forrásból jut a talajokra is – jelentette ki.

A KAP stratégiai terv számos zöldvállalást tartalmaz, köztük például a talajgazdálkodás számára előnyös, illetve a talajminőség javítására tett támogatott kötelezettségvállalásokat mintegy 29 százalékos arányban. Előadásában Juhász Anikó, az agrártárca helyettes államtitkára fontos intézkedésnek nevezte a támogatható terület fogalmának bővítését. Ennek az a célja, hogy ahol nem érdemes, ott ne termeljenek, és így a tárca számításai szerint 100 ezer hektár olyan terület lesz, ahol a gazdálkodók nem fognak szántani, de közben biodiverzitást, illetve talaj- és vízvédelmet szolgáló tevékenységet végeznek. Az ehhez szükséges beruházásokra és a fenntartásra külön támogatási lehetőségeket nyit a tárca.

Szintét a talaj védelmét szolgálja több egyéb, a támogatások igénybevételéhez elengedhetetlen zöldfeltétel betartása, így az új vízvédelmi előírások, a vetésforgó szabályainak változása, a növényvédőszer-használat szigorítása, a pihentetett területek arányának növelése vagy a lejtős területekre bevezetendő előírások.

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet fordít a szakpolitika a talajokra, ami hazai és uniós szinten egyaránt igaz – mondta előadásában Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke. Mint kifejtette, meg kell értetni a gazdákkal, hogy a talajvédelmi alapelvek betartása nem a támogatások miatt fontos, hanem saját érdekük, és elengedhetetlen a termelés fenntartásához.

Nem állunk jól a talajainkkal, Európában 60-70 százalékuk beteg, és nálunk sem különb a helyzet

– jelentette ki. A konferencián ezt több előadó is megerősítette, kiegészítve azzal, hogy Dél- és Kelet-Közép-Európában a talajok 25 százaléka van kitéve az elsivatagosodás kockázatának, és általánosan igaz, hogy az agrárgazdálkodók által művelt területek 70 százalékán túlzott a tápanyagbevitel, ami negatív hatással van a biodiverzitásra és az elővizekre.