Az időjárás és a világpiaci tendenciák határozzák meg a jelenlegi időszakot az agráriumban, miközben a 2020-ban elindított MBH AgrárTrend Index az eddigi legmagasabb értékén, 33,9 ponton áll – mondta a negyedévente közzétett, és az agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutatójának bemutatásakor Hollósi Dávid, a bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. Az index egyébként több mint egy éve erősödik, igaz idén mérsékeltebb ütemben, de már tartósan az orosz–ukrán háború okozta gazdasági sokk előtti szint felett van – tette hozzá. Az index egyensúlyi értéke egyébként 35 pont lenne, ennek eléréséhez pedig az élelmiszer-kiskereskedelemnek kellene helyreállnia – fogalmazott.
Hollósi a legutóbbi „normális” évnek 2021-et nevezte, és szerinte az idei is ilyennek látszik, ahogyan az az index eddigi alakulásából is kiderül. A szántóföldi növénytermesztésben a kukorica jelenti a bizonytalanságot az elszenvedett aszálykárok miatt, de szerinte – bár még van időjárási kockázat – akár a 6 tonnás termésátlag is meglehet, a hazai szükségletet pedig fedezni fogja a termés. Nyugat-Magyarországon jobb a helyzet, ami már négy-öt éves tendencia.
A nagy hőség miatt, a kipárolgás ellentételezésére évi 300 milliméterrel több csapadékra lenne szükség – mondta. A már learatott búzával kapcsolatban az ügyvezető igazgató megjegyezte, hogy
a mennyiséggel nincs gond, a termésnek azonban csupán 20 százaléka éri el az étkezési minőséget.
Az állati termékpályák közül a sertésnél hosszabb ideje pozitív a hangulat, és bár a hazai piacon is meghatározó német tőzsdei árak némileg estek, ezt kompenzálták a kedvező takarmányárak. A brojlercsirke-termelés a magyar mezőgazdaság egyik sikerágazata, a tojásnál egy kis visszaesést tapasztaltak, de viszonylag magas szintről ereszkedtek le az árak. A tejtermelésben volt egy két-három éves jó időszak, de tavaly jövedelemcsökkenést voltak kénytelenek elszenvedni a tehéntartók. Azóta stabilizálódott a helyzet, a piacot azonban meghatározza, hogy az európai tejfogyasztás csökken – igaz, ezt némileg ellensúlyozza, hogy több sajt fogy.
Most először fordult elő, hogy az ágazati indexeknél a gyümölcstermékpálya elmozdult az utolsó helyről. Ez annak köszönhető, hogy nem voltak nagy tavaszi fagyok, jók az árak, és mivel más európai nagy gyümölcstermelő országokban viszont voltak károk, így „van helye” a magyar gyümölcsnek.
Az egyes termékpályák indexeiben kiegyenlítődés figyelhető meg – hívta fel a figyelmet Héjja Csaba, az MBH stratégiai elemzője. Szerinte a malmi búzának jó piaca lehet, de az árak azt mutatják, hogy a hazai termelőknek a minőség emelésére kell törekedniük. A hazai élelmiszeripar eközben a belföldi kereslet helyreállására vár, ami várhatóan 2025-ben következhet be, akkor érhető el a 2021-es szint.
Ha pedig az ártrendek folytatódnak itthon és az EU-ban is, akkor az idei év végére a hazai élelmiszerárak az uniós átlag 90 százalékára tudnak esni.
Ez a pályázati ciklus sorsdöntő lehet, ami meghatározza az egyes vállalkozások következő tíz-húsz évét – mondta Szigeti Szabolcs, az MBH Consulting Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának vezetője. A fejlesztési pályázatok kiírásakor ügyeltek arra, hogy a potenciális pályázóknak legyen elég felkészülési idejük, így jobban előkészített projektekről lehet majd dönteni. A már kiírt pályázatok közül az élelmiszeripari pályázatokat 250 milliárdos, a kertészeti pályázatokat 50 milliárdos, az állattenyésztés fejlesztését célzót pedig szintén 200 milliárd forintos kerettel hirdették meg. A feldolgozói és az állattenyésztési kiírásoknál pedig külön keretet határoztak meg a fejleszteni kívánó kisebb és nagyobb vállalkozások számára.
