A legfontosabb adatok az öntözött területekről
Magyarország mezőgazdasági területének mindössze 5%-a (258 ezer hektár) öntözhető, ebből 154 ezer hektárt öntöztek ténylegesen a 2022. június és 2023. június közötti időszakban. A legelterjedtebb öntözési módszer az esőztető, amelyet az öntözött mezőgazdasági terület háromnegyedén alkalmaztak, a felületi öntözés és a csepegtető öntözés aránya pedig mindkét esetben 10-15% körül van.
Legnagyobb arányban a gyümölcsösöket öntözik
Nem meglepő módon, az öntözött területek aránya a gyümölcs kultúrákban a legmagasabb, ahol az öntözhető területek 4/5-én juttatnak ki vizet valamilyen formában. Az almaültetvények közel egynegyede, míg a dió, őszibarack és szilva ennél alacsonyabb arányban volt öntözésre berendezve. A tendencia egyébként egyértelmű növekedést mutat, hiszen tíz évvel ezelőtthöz képest közel 6 ezer hektárral nőtt az öntözhető gyümölcsösök területe.
Miért van szükség az öntözési jog bevezetésére?
A magyar termőföldek több mint 50%-a haszonbérlet útján kerül megművelésre, ahogy az öntözött területek esetében is kiemelkedő a bérelt területek aránya. Az öntözési beruházások megtérülési ideje azonban gyakran 10–15 év is lehet, ami jókora kockázatot hordoz egy olyan gazdálkodó számára, aki haszonbérelt földeken gazdálkodik. Erre szolgál majd megoldásként az ún. öntözési jog megalapítása, ennek birtokában ugyanis már elhárulhat majd az a kockázat, amely eddig sok esetben az öntözési beruházások akadálya volt.
Mit jelent majd ez a gyakorlatban?
Az öntözési jogot a föld tulajdonosa alapíthatna egy másik személlyel szerződéses formában, ehhez tehát mindenképp szükség lesz a földtulajdonos hozzájárulására. Első lépésként az öntözési jog jogosultja a földön öntözési létesítményt, építményt vagy ahhoz kapcsolódó berendezést valósíthat meg a tulajdonos további hozzájárulására nélkül is. Ezen túlmenően, a föld tulajdonosa köteles lesz a föld bérbeadására az öntözési jogosult számára, mégpedig kifüggesztés nélkül.
Mennyi időre és milyen feltételekkel jöhet létre az öntözési jog?
Szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), továbbá kivett művelési ágban nyilvántartott külterületi földrészletre alapítható és kizárólag csak határozott időre, legalább öt, legfeljebb húsz évre. Alapítását a megyei kormányhivatalnak kell jóváhagynia, ennek megtagadására viszont csak azokban az esetekben kerülhet sor, ha a jogosult a földforgalmi szabályokba ütközne vagy ha a területen már eleve fennáll másnak a földhasználata az öntözési jog időtartamára. Az öntözési beruházással kapcsolatban az az elvárás, hogy az a földterület legalább fele részének öntözhetőségét biztosítsa és a földdel alkotórész kapcsolatba kerüljön az öntözési beruházás (tehát csak az állandó öntözőberendezésekhez biztosított ez a jog).
Megszűnik a földhasználat, ha nem működtetik a berendezést
Ez a jog azonban csak akkor maradhat fenn, ha nem csak megvalósítják, hanem működtetik is azt az öntözőberendezést. Megszűnik ugyanis az öntözési jog, ha az alapítását követő második naptári év végéig a beruházást nem aktiválják és ezt az öntözési igazgatási szervnek nem jelentik be.
Fotó: Karnok Csaba / MW
Az öntözéses gazdálkodás folytatását az adott gazdasági év július 31-ig a megyei kormányhivatal irányába igazolni kell. Ugyanígy, ha a beruházás aktiválását követően öt egymást követő gazdasági évben a földön nem folytatnak öntözéses gazdálkodást, az öntözési jog az ötödik év végével megszűnik.
Tervezett hatálybalépés: 2025. július 1.
Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára
Cikk felhasználási feltételek:
Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.
