Toxinveszély a földeken és a tárolókban

Fotó: Unger Tamás
A két évvel ezelőttinél is nagyobb területen és nagyobb mértékben fertőződött meg toxint termelő gombával a kukorica. A toxin ellehetetleníti a termény jelentős részének ipari és takarmánycélú felhasználását és az exportját is. A most betakarított kukorica több mint 40 százalékában a toxin jelenléte határérték fölötti.

Az idei kukoricatermés nemcsak a mennyisége miatt gyengébb a jónál, hanem kisebb a tápanyagértéke, gyengébb a rosttartalma, nem lehet olyan jól hasznosítani, mint tavaly – mondta egy sajtóbeszélgetésen Kiss Péter, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség elnöke. Ez az egyik oka annak, hogy a takarmányfeldolgozók kénytelenek csökkenteni a takarmányban a kukorica arányát. Az ennél is súlyosabb ok viszont az, hogy az idei termés aflatoxinnal fertőzött. Ez a fertőzés súlyosabb a 2022-esnél, nagyobb területen terjedtek el, és magasabbak is az értékek. Az eddigi adatok szerint a most betakarított kukorica több mint 40 százalékában a toxin jelenléte határérték fölötti. Jelenleg a betakarítás 60 százalékánál tarthatnak a gazdálkodók, és nem lehet arra számítani, hogy javulna a helyzet.

Mint Kiss Péter elmondta, az aflatoxin-termelődés hőmérsékletfüggő, idén pedig négy héten keresztül volt akkora hőség, ami kedvezett a toxintermelődésnek. Ráadásul ez az egész Kárpát-medencét, illetve a délkelet-európai térséget érintette. A fertőzés mértéke attól is függ, hogyan sikerült az adott gazdálkodónak védekeznie a gyapottok-bagolylepke ellen, ahol ugyanis sikerült a védekezés, ott kisebb az esélye a magasabb toxintartalomnak. De az is igaz, hogy ha többször is időben szórták ki a megfelelő szert, de egy rovarirtást elmulasztottak, az olyan, mintha semmit sem csináltak volna – tette hozzá.

A helyzetet jól jellemzi, hogy

2022-ben a 8-9-es ppb-s toxinfertőzöttségi értékek számítottak magasnak, most a 30-40-es ppb sem ritka. Az 5 ppb feletti értékekkel rendelkező terményt – ami idén meghaladja a termés 40 százalékát – már nem, esetleg csak speciális célra tudják átvenni a felvásárlók.

A két évvel ezelőtti helyzethez képest nem csak a toxinfertőzés arányában van változás, hanem a fertőzött kukorica mennyiségében: ugyanis míg akkor a KSH adatai szerint 2,78 millió tonna termett, addig idén körülbelül kétmillió tonnával többet várnak.

Az idei mennyiségnek nagy része problémás tétel lesz. Kiss Péter nyomatékosan kéri a termelőket, hogy

ne próbálják meg összeönteni a fertőzött tételt az egészségessel, mert azzal csak egy nagyobb kupac rossz tételt csinálnak, és rosszabbul járhatnak, mint ha a toxinmentes tételt külön eladnák.

Kiss Péter szerint most alapvető fontosságú, hogy a termelők tudják, milyen a kukoricájuk. Ahhoz pedig, hogy megállapíthassák, toxinmentes vagy fertőzött, illetve ha utóbbi, akkor milyen mértékben, hivatalosan kell mintát venni és bemérni a laboratóriumokban. A mintavétel azért különösen lényeges, mert az aflatoxin foltokban helyezkedik el, egy nem szakszerű mintavételnél simán előfordulhat, hogy mentesnek tűnik a tétel.

Egy bizonyos határérték fölött nem alkalmas a fertőzött kukorica takarmánynak. Különösen a tejelő teheneknél kell ügyelni erre.

Az ipari feldolgozásnak pedig az a sajátossága, hogy az aflatoxin a folyamat alatt csak felszaporodik, így aztán a melléktermékként keletkező takarmányok is fertőzöttek lesznek.

Ezért szigorúak a feldolgozók, és fordítják vissza a toxinos tételeket. A magas toxintartalmú tételek már csak biogáz előállításra alkalmasak. Ki fog alakulni a piac ezekre a különböző minőségekre – mondta Kiss Péter, aki szerint jelenleg a már csak biogáznak használható kukorica tonnánként 20-30 ezer forinttal olcsóbb a takarmányként is hasznosítható tételeknél. A Gabonaszövetség elnöke szerint a toxinfertőzés most nem magyarországi, hanem dél-kelet-európai térségi probléma.

Emiatt most mindenki bajban van, az exportőrök is, ők ugyanis még akkor szerződtek le, amikor még úgy nézett ki, hogy kifejezetten jó kukoricatermés lesz. A takarmánykeverőknek változtatniuk kell a receptúrán, és nem csak a kukorica egy részét kell helyettesíteniük, hanem az abból készült ipari melléktermékeket is.

Ezzel együtt úgy néz ki, hogy

a hazai felhasználáshoz nem lesz elegendő jó minőségű hazai kukorica a piacon.

Ez két éve is így volt, akkor egy ideig Ukrajnából érkezett be az áru, most viszont az ukrán kukoricára importstop van érvényben. Bonyolítja a helyzetet, hogy közben pedig el kellene tüntetni a piacról a két évvel ezelőttinél jóval több toxinos kukoricát. Akkor egyébként ez szépen lassan „elkopott”, és még Olaszországba is szállítottak biogázüzemekbe. Voltak azonban olyan termelők is, akik megpróbálták a bennmaradó 2022-es toxinos termésüket a tavalyi, jó minőségű kukoricával keverni.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink