Az elmúlt évben Magyarországon 120 933 hektár volt a vetőmag-szaporító terület, ami az előző év azonos időszakához képest közel 4 százalékos növekedés – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatait az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez a terület a hazai szántók mintegy 3 százalékát tette ki. Az Európai Unióban 2020-ban 2,18 millió hektáron állítottak elő szántóföldi vetőmagot, ami 3 százalékos növekedés az előző évhez mérten. A vetőmag-szaporító terület nagyságát tekintve Magyarország az európai rangsorban a nyolcadik helyet foglalta el 2020-ban.
Az országban előállított vetőmag exportértéke a 2019-es nemzetközi adatok szerint 155 milliárd forint körül alakult. Évente csaknem 100 ezer tonna vetőmag került külpiacra 2020-ban ez – a Vetőmag Szövetség tájékoztatása szerint – valamivel kevesebb, 81,5 ezer tonna volt.
Hazai termesztésben az őszi búza értékesítési volumene volt a legnagyobb, ezt követte az őszi árpa és a hibrid kukorica. Értékben pedig hibrid kukorica, napraforgó és őszi búza volt a sorrend. A fajtakínálatban megtalálhatók külföldi és hazai nemesítésű hibridek is.
A kalászos gabonaféléknél a hagyományos fajták mellett 2020-ban 668 hektáron állítottak elő hibrid fajtákat (búza, árpa, rozs). A hagyományos fajták összes szemlézett területéhez képest a hibrid búza aránya 0,8, a hibrid rozsé 4,5, míg a hibrid árpáé 3,1 százalék volt.
Magyarországon sem a területalapú, sem a fehérjetámogatás eléréséhez nem kötelező fémzárolt vetőmagot használni, ezáltal a kalászos gabonák esetében a gazdálkodók sokszor árugabonát vetettek el a minősített mag helyett. Az AKI kutatói is felhívták a figyelmet: a fajtára jellemző terméshozamok azonban csak ellenőrzött, megfelelő minőségű vetőmagból állíthatók elő.
Fajtahasználat szerint őszi búzából 2020-ban a szaporítóterület 44 százalékán hazai fajtát vetettek (51-fajta), míg 56 százalékán (141-fajta) külföldi nemesítésű fajtát választottak a termelők, akik a területi részarányt alapul véve őszi árpából, őszi tritikáléból és tavaszi zabból a szaporítóanyagot elsősorban a Nemzeti fajtajegyzékből választották, míg a tavaszi búza, tavaszi árpa és őszi rozs esetében az EU-s fajtajegyzéket részesítették előnyben. Az őszi durumbúza esetében fele-fele arányban oszlott meg a hazai és az EU-s fajtahasználat, míg őszi zabot és tavaszi tritikálét kizárólag a Nemzeti fajtajegyzék alapján vetettek.
A Nébih jelentése szerint összesen 49 265 hektáron szaporítottak kalászos gabonát 2020-ban, ebből 48 695 hektár kapott alkalmas minősítést. Az előző évhez viszonyítva ez 13,5 százalékos területnövekedés. A kalászosok közül továbbra is a legnagyobb területen, 29 716 hektáron vetettek vetőmagcéllal őszi búzát az országban a fenti időszakban. Az őszi búza szaporítóterülete 13,6 százalékkal emelkedett 2019-hez képest. Az előállított fajták száma megközelítette a kétszázat. A 2021-es szezonban a következő évre 26 760 hektárról érkezik a vetőmag – ez a területnagyság a 2019. évihez hasonló –, a terméshozamok azonban kedvezőbben alakulnak.
Bent az első tízben
Magyarország 2019-ben a kilenc legnagyobb vetőmag- (szaporítóanyag-) előállító között szerepelt a Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) adatai szerint. A hazai vetőmagexport – a KSH első kilenc hónapról szóló adatai szerint – 2021-ben mennyiségi sorrendben a következő célországokba irányult: Olaszország, Románia, Oroszország, Németország, Szlovákia és Ukrajna. A dobogós helyét megtartotta Olaszország és Oroszország, azonban Ausztria a tavalyi első helyről a tizedik helyre esett vissza. Értékben továbbra is a keleti országok állnak a dobogós helyeken, sorrendben Oroszország, Románia és Ukrajna. Exportunk legmeghatározóbb növényfaja a kukorica, a napraforgó és a repce volt. Az importadatok alapján megállapítható, hogy kukoricából, repcéből, napraforgóból, vetőburgonyából, valamint zabból hoztuk be a legnagyobb mennyiséget.
A 2020-as szezonban előállított és fémzárolt őszi búza mennyisége 137 845 tonna vetőmag-alapanyagot biztosított a 2021-es vetési szezonra.
Őszi búzát 894 ezer hektáron vetettek árunövényként 2021-ben, amelynek a vetőmagszükséglete hozzávetőlegesen 215 ezer tonna,
Az őszi búza felújítási aránya a 2020-ban értékesített alapanyagok adatai alapján elérte az 50 százalékot, ami javuló tendencia. (A felújítási arány 2013-ban még 25 százalék volt, akkor Csehországban 62, Franciaországban pedig 55 százalékon álltak.)
A 193-féle előállított őszibúza-fajtából a rangsor első három helyén hazai nemesítésű fajta állt 2020-ban, amelyek a szaporítóterület 28,5 százalékát adták.
Kukoricát 28 238 hektáron szaporítottak 2020-ban. Az elmúlt évhez képest ez 9 százalékos területnövekedés. Fémzárolásra 105 278 tonna került 358 fajtából. A fémzárolt mennyiségnek az egyötöde fedezi a hazai kukoricavetőmag-szükségletet.
Napraforgót 2266 hektáron állítottak elő 2020-ban 31 fajta felhasználásával, ezek fél hektár kivételével I. szaporítási fokúak voltak. Az előző évhez képest a szaporítóterület 28 százalékkal esett vissza.
