A megváltó esőt várják a gazdálkodók szerte az országban, mivel az elmúlt időszak forrósággal tetőzött száraz időjárása miatt már csak az égi áldás mentheti meg a kukoricatermést – mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Az érdekképviselet szakértője szerint ugyanis, ha egy héten belül nem érkezik legalább 20-25 milliméter csapadék, akkor a 2022-es aszály következményeihez hasonló károkkal kell szembenézniük a gazdálkodóknak. A napraforgó a kukoricáétól eltérő életciklusa miatt talán még némileg kedvezőbb helyzetben van, de a hőstressz ebben a kultúrában is károkat okoz.
A korábbi tapasztalatok alapján ilyen helyzetben a gazdálkodók úgy számolnak, hogy heti egy tonnával csökken a hektáronkénti átlagtermés.
Tekintve, hogy a beadott támogatási kérelmek alapján idén a kukorica vetésterülete 874 ezer hektár, az elmúlt két hétben a jelenlegi, tonnánkénti 65-70 ezer forintárakkal számolva közel 120 milliárd forint bevétel „égett el” a kukoricaföldeken, és vannak szakértők, akik szerint termelők kára a 200 milliárd forintot is meghaladja majd.
Csősz Tibor emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt 1,2 millió hektár volt a megszokott kukorica-vetésterület, most pedig már harmadik éve éppen csak eléri a 800 ezer hektárt, vagy éppen alatta marad. Ez a termelők reakciója a klímaváltozásra, illetve a piaci helyzetre, valamint a terület csökkenésében szerepe van az elmúlt négy év alatt szinte megduplázódó termelési költségeknek is. Eközben a felvásárlási árak ismét mélyponton vannak – tette hozzá.
A kukoricánál várható terméskiesés annál is inkább nagy problémát jelent a szántóföldi növénytermesztőknek, mert bár még csak a napokban fejeződött, illetve fejeződik be a nyári aratás, már látszik, hogy a búzatermelés összességében veszteséges volt. Az, hogy már nemcsak a bőven harminc fok feletti hőmérsékletekkel kell megbarátkozni, hanem a negyvenes értékekkel is, egyértelmű jele annak, hogy az elmúlt években valami megváltozott. Ez pedig éveken belül óriási hatással lesz a magyar mezőgazdaságra, ha akarjuk, ha nem – vélik a MOSZ-nál. A két évvel ezelőtti történelmi aszály idején még azt vizionálták, hogy már tízévente kell számolni valami hasonlóval, de úgy tűnik, ennél is rosszabb a helyzet.
Régebben az augusztust kellett valahogy átvészelnie a szántóföldi növényeknek, mostanában már meg kell küzdeni a téli-tavaszi aszállyal és a forró júliussal is.
A MOSZ-hoz érkező beszámolók szerint van olyan vármegye, ahol már a terméskötődés is megtörtént, ott viszont most az a probléma, hogy a talajból nem tud se nedvességet, se tápanyagot felvenni a növény, így a szemek sem tudnak fejlődni a csövön. A szakmabeliek megosztottak abban, hogy menthető-e még a termés. Csősz Tibor szerint az egyes országrészek más helyzetben vannak: az Alföldön például azt mondják a gazdálkodók, hogy ezen a héten már mindenképpen kellene számottevő csapadék, de például Veszprém vármegyéből néhány napja még jó állapotú kukoricaállományokról számoltak be. A met.hu aszálytérképén az látszik, hogy az északi és nyugati, főként határ menti részeken jobb a helyzet, máshol viszont súlyos a szárazság.
Ráadásul a 2022-eshez hasonlóan idén is légköri aszály is sújtja a szántóföldi növénytermesztőket, nincs pára, amit pedig a növények hasznosítani tudnának, enyhítve az aszálytüneteket. A két évvel ezelőtti, „történelmi” jelzővel illetett szárazsághoz képest most az különbséget jelent, hogy akkor a búzahozamokat is jelentősen csökkentette az aszály: akkor 4,45 tonna volt a hektáronkénti hozam, az idén pedig a búzatermő-terület 76 százalékának learatása után 5,74 tonnát mértek. Ezzel együtt is kérdés, hogy a költségeket fedezi-e a bevétel, különösen úgy, hogy alacsony a piacon keresettebb, jó minőségű búza ára.
