Az elmúlt években a gabonák és olajos magok raktározása komoly változásokon ment keresztűl. Nagyon sok új magtár kezdte meg a működését, sokszor a termelői, felvásárlói és bértároló-szolgáltató funkciók keveredése árán is. A raktározás oktatása nem túl széleskörű, az üzemeltetők a saját tapasztalataikat, illetve jobb esetben a partnereik, minőségvizsgálók tanácsait és észrevételeit használják fel.

A gabonával kereskedők és a feldolgozók ugyanakkor egyre szigorodó előírásokkal néznek szembe, melyek ellenőrzését a gyorsan fejlődő diagnosztika is aktívan segíti.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a raktározással korábban aktívan nem foglalkozók jelentős része nem fordít kellő figyelmet a szakmai előírások betartására, s nagyon sok esetben nem is áll rendelkezésre állandó képzett személyzet a nagy tömegű ömlesztett áruk szakszerű tárolásához.

A legnagyobb baj viszont az, hogy a raktározás során fellépő élő kártevők okozta károk – amelyek a napjaink jellemző változékony időjárása miatt egyre gyakrabban fordulnak elő –

Az elmúlt időszakban fény derült olyan esetekre, amikor az élő kártevők ellen raktárban használható és hivatásos gázmesterek által adagolható gázosító szerek helyett a szántóföldi gazdálkodásban alkalmazható rovarírtó szereket használtak a gazdálkodók Több tiltott hatóanyag, de jellemzően a chlorpyriphos és a chlorpyriphos-methyl használatát mutatták ki.

Ezen hatóanyagok forgalomba hozatalát 2020. február 16-án betiltották, és egy rövid türelmi idő után. 2020 április 16-tól szigorúan tilos a használatuk, a szántóföldi termelésben is. A raktárak légtérfertőtlenítésére 2018. november 16-ig volt felhasználható, így a 2021-es mintákban történő jelenlétük mindenképpen szabálytalan és törvénysértő. Talán nem is kell magyarázni, hogy ez mekkora gond, hiszen a raktárban tárolt gabonák és olajosmagvak közvetlen feldolgozás után humán és állati fogyasztásra kerülnek. Ezek a mérgek súlyos károkat okozhatnak az emberi és állati termékek fogyasztóinak. Arról nem is beszélve, hogy hosszabb szállítási láncok esetén az ilyen árukat az Európai Unióban is feltartóztathatják, a feladóhelyre történő visszairányítását rendelhetik el, horribilis költségeket okozva olyan gazdasági szereplőknek, akik semmiről sem tehetnek. Rossz esetben, a magyar termékek kivitelére akár generális korlátozást is elrendelhet valamely uniós vagy egyéb nemzeti hatóság, amibe bele gondolni sem jó.

Hasonlóan komoly gond, hogy a megugró gázárak miatt, az aratást követő szárítási költségek arra sarkallnak egyes termelőket, hogy a gázzal történő szárítás helyett érésgyorsítókat használjanak, mely szerek használata szintén szigorúan tilos.

A Gabonaszövetség fel szeretné hívni minden piaci szereplő figyelmét arra, hogy a hatósági előírások betartására elengedhetetlenül fontos a fentiekben részletezett súlyos következmények elkerülése végett. Ugyanakkor támogat minden olyan törekvést, mely a hazánkban termelt gabonák és olajos magvak helyes tárolási gyakorlatát segíti és erősíti.

Szerző: Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára