Az Európai Bizottság minden tagállamot arra akar kötelezni, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkentse a vegyszeres növényvédelmet. Ez nyilvánvalóan nagyon hátrányos azon országok számára, amelyek eddig sem éltek túlzó mértékben a növényvédelmi vegyszerek használatával.
Egy a sajtóban megszellőztetett belső munkaanyag szerint az Európai Bizottság az ötven százalékos csökkentési célját rendeletben írná elő a tagállamoknak. Az úgynevezett zöld megállapodással (Green Deal) az EU Bizottsága nem kötelező erejű célként jelentette be azt a célját, hogy 2030-ra a felére kívánja csökkenteni a vegyi növényvédő szerek használatát az EU-ban.
Most – feltételezhetően a német választások utáni helyzetet kihasználva – keményebb fellépés mellett döntöttek, ami abból látszik, hogy az EU Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (GD SANTE) jogi szöveget készített elő, amely a csökkentési kötelezettséget írja elő. Ez már nem elérendő célként hivatkozik az ötven százalékos csökkentésre, hanem konkrétan arra kötelezi a tagállamokat, hogy teljesítsék a megjelölt csökkentési célt. Ebből pedig az következne, hogy a gazdálkodóknak jelentős megszorításokkal és további kötelezettségekkel kellene szembenézniük a növényvédelem terén.
A referencia-időszak a 2015 és 2017 közötti évek átlagos növényvédelmi felhasználása lenne. Az átfogó cél elérése érdekében minden tagállamnak kötelező nemzeti csökkentési célt kellene készítenie. A nemzeti célok eltérhetnek az 50 százaléktól. Ez azonban csak szűk korlátok között és szigorú kritériumok alapján lenne lehetséges. A megengedhető indokok közé tartozik az új kártevők megjelenése vagy annak bizonyítása, hogy a növényvédő szerek használatát már korábban is az uniós átlagnál nagyobb mértékben csökkentették.
Az új szabályozás jelentősen bővítené a felhasználók rögzítési kötelezettségeit. A gazdálkodó minden növényvédelmi intézkedést elektronikus nyilvántartásban kell rögzítsen és meg kell az indokolni, megnevezve a vegyszer használatát ajánló szaktanácsadót. A tagállamoknak ezeket az adatbázisokat uniós sablonok alapján kell létrehozniuk. Az integrált növényvédelem alapelveit szigorúan be kell tartani. Minden tagállamnak növényspecifikus alapelveket kell megállapítania a főbb növényekre vonatkozóan.
Ha nem áll rendelkezésre alacsonyabb kockázatú alternatíva, írásos kérésre korlátozott ideig hatósági mentességet kell biztosítani. A permetezést a gazdálkodónak külön engedéllyel kell bejelentenie a tábla szélén elhelyezett információs táblákon. A növényvédő permetezőgépeket háromévente műszaki ellenőrzésnek kell alávetni.
A DG SANTE azt javasolja, hogy a tagállamok a közös agrárpolitika (KAP) keretében pénzügyi ösztönzőkkel vagy kompenzációs kifizetésekkel mérsékelhessék az intézkedések nyomán várható negatív hatások egy részét. Mert a háttéranyagban a Bizottság maga is elismeri, hogy az intézkedések hatására a mezőgazdasági termelés költségei növekedni fognak.
A belső rendelettervezet, amely az Agrarheute német szakportál birtokába jutott, jelenleg az EU Bizottság osztályai közötti egyeztetésen van. A tervezetet március 23-án hivatalosan is bemutatják egy nagy „természetvédelmi csomaggal” együtt.
