Sorra dőlnek meg a melegrekordok a világon, az elmúlt tízből minden egyes hónapban jelentettek minden addiginál magasabb hőmérsékletet, összességében pedig a tavalyi volt az eddigi legmelegebb év. Magyarországon ugyan az elmúlt év a 2022-es történelmi aszály után nem a szárazságról szólt, de a 2024-es indulás már aggasztó. A mérések 1901-es kezdete óta soha nem volt ilyen enyhe tél, és nem volt ilyen meleg a március sem, amikor ráadásul kevés eső is esett. A hét végén pedig újabb melegrekord dőlt meg, miután a Dél-Alföldön 31,2 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek – mondta a Világgazdaságnak Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) főtitkára.
Nagy problémát okoz a magyar mezőgazdaságban, hogy az ország a csapadékeloszlás szempontjából kettészakadt: míg a Dunántúlon sok helyen még most is belvízzel küzdenek – bár ott is akadnak vízhiányos területek is – addig keleti országrészben, kiemelten az Alföldön, és főként a Dél-Alföldön idén a szükségesnél 30-40 százalékkal kevesebb csapadék esett.
Márciusban a harmincéves adatsor szerint országos átlagban 34 milliméter csapadék hullik, ezzel szemben az idei márciusi országos átlag 23 milliméter volt
– mondta Cseh Tibor András. Az ország már említett kettészakadása most is megmutatkozik: a nyugati térségekben egyes körzetekben 50-70 millimétert is mértek, míg az Alföld átlaga 20 milliméter alatt maradt, de vannak területek, ahol a márciusi csapadék a 20 millimétert sem érte el. Ez ráadásul a jó termőföldekkel rendelkező Békés és Csongrád-Csanád vármegyei területekre jellemző.
Ősszel és télen ugyan a korábbi éveknél jobb volt a csapadékellátottság, de az Alföldön gazdálkodó szántóföldi növénytermesztők most már arról beszélnek, hogy legalább száz milliméter csapadék hiányzik a talajból. Emlékeztetőül: a történelmi aszályt hozó 2022 júniusában beszéltek arról a szakértők, hogy 200-350 milliméter a talajok vízhiánya. Áprilisban ez 2019-ben volt téma, akkor 100, néhol 150 milliméter csapadékhiányról és az alsó rétegek teljes kiszáradásáról nyilatkoztak a gabonatermelők, végül azonban akkor sem a nyári aratás, sem az őszi betakarítás nem hozott rossz termést.
A hétfőn az országba nyugat felől betörő hidegfront a Dunántúl északi részén, valamint északkeleten csapadékot is hozott, de a Dél-Dunántúlt és a Dél-Alföldet egyelőre elkerülte az eső, és nagy mennyiségre később sem számítanak a meteorológusok. Pedig a növénytermesztők szerint az alföldi gabonatermő területeken most minden cseppre szükség van, egy kiadósabb csendes eső után erőre kaphatnának a kalászosok.
A gabonapiaci szakértők eközben arról számoltak be, hogy
mivel az ősszel elvetett kalászosok nem kaptak elegendő műtrágyát, a búzatermés minőségével gond lehet, és megint a takarmánybúza lehet a domináns, amire viszont nincs piaci igény.
Az őszi vetések egyébként az ilyenkor szokásos fejlettségi stádiumukhoz képest több mint három héttel előrébb járnak, és szomjazzák a csapadékot.
Ezért is kezdeményezte a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését, amit egyébként a belügyminiszter rendelhet el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ebben az időszakban nincs szükség az öntözéshez vízjogi engedélyre, a vízügyi igazgatóságnak tett egyszeri bejelentés után pedig harminc napig lehetséges a rendkívüli öntözési célú vízhasználat, emellett vízkészletjárulékot sem kell fizetniük a termelőknek. Cseh Tibor András szerint 2022-ben, az óriási aszály idején ez a lehetőség sokakat megmentett, ugyanis az akkor hivatalosan öntözött százezer hektáros területen felül – ami azóta növekedett – akkor további 20 ezer hektáron öntöztek átmenetileg a termelők.
