A vetések az őszi és a téli csapadékhiány miatt az elmúlt öt év átlagához képest sokkal gyengébb képet mutatnak, a gabonatermesztők becslései szerint a táblák 50 százalékán közepes a növények állapota, a jó, illetve a gyenge minőség pedig 25-25 százalékot tehet ki. Az elmúlt hetekben érkezett csapadék életmentő volt,
A tavaszi vetésekhez a talajelőkészítést el tudták végezni a gazdálkodók, bár a drága tavaszi fejtrágya hasznosulása is gyengébbre sikeredett, mivel nem volt bemosó csapadék. A gazdálkodók a tavaszi földmunkák során a talajban lévő minimális nedvesség megőrzésére törekedtek, azonban a március–április fordulóján országosan leesett 10-50 milliméter eső valóban megváltás volt a határnak, hiszen a vegetációs időszakból 40-50 nap telt el csapadék nélkül. Az eső megérkezése után egy hét alatt annyit fejlődtek a búzák, mint a vetéstől eltelt öt hónapban – érzékeltette a csapadék jelentőségét.
A tapasztalatok szerint főleg a későn vetett búzákban és tritikáléban maradt el a bokrosodás a fajtáktól elvárttól, amit már a későn jött csapadék sem tud helyrehozni. Sándorfy András szerint az idei várható teljesítményről egyelőre annyit lehet elmondani, hogy erős közepes vagy annál picivel jobb gabonatermésre akkor számíthatunk, ha még egyszer nem telik el 20-30 nap eső nélkül – legfeljebb aratás előtt. A repcénél viszont sok helyen menthetetlen volt a ki sem kelt állomány, így a Marton Geneticshez érkező jelzések szerint a dél-alföldi régióban több száz hektárt kellett kitárcsázni. Az ott megmaradt állományok fejlettsége az eső után gyenge, így abban a régióban a közepes termés is valószínűtlen, míg országos viszonylatban gyenge közepes átlag várható.
A csapadékhiány alatt a szárazságtűrő búzafajták viszont már meg is kezdték a vizsgájukat
– utalt a vetőmagpiacon folyó versenyre az ügyvezető igazgató, a martonvásári portfólióban több ilyen fajta is van. Emellett bíznak abban, hogy az Agrárinnovációs Díjjal is kitüntetett termesztéstechnológiai újításuk, a speciális talajbaktériumos csávázás még több gazdálkodónak segít. A technológia lényege, hogy éppen a csíranövény kezdeti fejlődését segíti, amire most nagy szükség volt. A hazai termelői körben egyre többen látják, hogy az éghajlati változásokra a megfelelő fajtaválasztással lehet csak előre felkészülni.
Nyugodtabb lett a piac
A gazdálkodók visszajelzései alapján megállapítható, hogy az exportbejelentési kötelezettség lassan beépül a folyamatba – mondta Csősz Tibor. Igaz, hogy kell néhány nap az engedélyezések megérkezéséig, de lényeges változás az intézkedés bejelentése utáni napokhoz képest, hogy a felvásárlók most már kiajánlanak új árakat a termelőknek. Az érdekképviselethez érkező információkból kitűnik, hogy az árakat tekintve megnyugodott a piac, és bár a gabonaárak április közepén magasabbak voltak, mint egy hónappal korábban, nagy kilengéseket már nem tapasztalnak.
