Sokan még mindig ópium-alapanyagként tekintenek a mákra, az unió pedig szigorú szabályok betartását követeli a termelőktől. Ráadásul, kifejezetten csapadékérzékeny növényről van szó, így nem csoda, hogy egyre kevesebben vágnak bele a bejgli töltelék termesztésébe. Akad azért olyan magyar gazda, aki szereti a kihívásokat; Kocsis Bertold hajdúböszörményi termelő számolt be a Hajdú-Bihar megyei hírportálnak arról, miért éri meg mákot termeszteni.
Az étkezési mák kereskedelmi céllal történő termesztésekor – területnagyságtól függetlenül – a termesztő köteles a föld fekvése szerint illetékes kormányhivatal részére bejelentést tenni és a termesztéséről nyilvántartást vezetni az uniós irányelvek alapján. Az adatszolgáltatás alapján pedig jelentés készül a tavaszi és őszi vetésű ipari és étkezési mák vetési és betakarítási adatairól. Ezen felül, az unió területén csak olyan fajtájú mákot lehet vetni, amelynek csökkentett az ópiumtartalma.
A mák termesztése kihívásokkal teli
A mák termesztése sok odafigyelést igényel. Kocsis Bertold szerint, aki több mint húsz éve kezdett el foglalkozni máktermesztéssel és jelenleg 5 hektáron gazdálkodik, fontos, hogy vetéskor kellően nedves legyen a talaj, ugyanakkor az sem jó, ha ezt követően nagyobb esőzés érkezik, hisz az nem kedvez a terméshozamnak.
Kocsis Bertold Fotó: Hajdú-Bihar megyei hírportál
Miért jobb az őszi vetésű mák?
Mi több okból is őszi vetésű mákkal foglalkozunk, ezeknél ugyanis mire jelentkezne a gazosodás – ami szintén nehezíti a termesztést –, már kellően megerősödnek ahhoz, hogy a kártékony növények ne jelentsenek problémát.
– emelte ki a termelő. Ezen felül, az őszi mák a kártevőknek is kevésbé van kitéve, hisz mire a máktokbarkó – ami a legsúlyosabb fertőzést képes előidézni -, átfúrná a zöld gubót, a növény már elég erős ahhoz, hogy a rovar ne tudjon kárt tenni a termésben.
A hajdú-bihari magas aranykoronás, porózus, jó vízmegtartó képességű földeket, ahol Kocsis Bertold is gazdálkodik, kifejezetten kedveli a mák. Ugyanakkor, a mák a vetéstől a betakarításig többszöri földmunkát igényel, arról nem is beszélve, hogy ehhez speciális gépekre, eszközökre is szükség van.
Mindig van rá kereslet
Bár a hazai máktermesztést az import is sanyargatja, hisz a vásárlók nagy része a Szlovákiából és Törökországból nyomott áron érkező áruval találkozik, a bihari gazda állítja, hogy
Ugyan a termesztés nehézségei magyaráznák a mák magas árát, nem ritka, hogy a kereskedők végül 50–80 százalékos haszonnal adják el a mákot a vásárlóknak, ezért lenne fontos, hogy a vevők közvetlenül a termelőktől vásároljanak.
