Az idei aszály és a korai fagyok nagyon visszavetették a cukorrépatermést, a termelők emiatt csupán 40-50 tonna körüli hektáronkénti mennyiségekkel számolhattak, miközben a normál mennyiég közelíthetné a 70 tonnát – mondta a VG-nek Dorogi Árpád, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége (CTOSZ) elnöke.

Az elmúlt időszakban a hazai boltokban cukorhiány keletkezett, amelynek okaiként felsorolható a korábbi uniós cukorreform – amely után Magyarországin csak egy, a kaposvári gyár maradt meg – az energia-árszint és az aszály. Jelenleg az import cukor is drága, de a korábbi években jóval olcsóbb volt a hazainál, amivel lenyomta magyar termelésű cukor árát, fékezve ezzel a cukorrépa árát is. Az alacsonyabb répaár pedig a termőterület csökkenését okozta.

Fontos megemlíteni, hogy a Magyar Cukor Zrt. ebből már csak 8650 hektárról vásárolt fel, vagyis hazai répából csak ekkora termőterületről készül cukor. Márpedig ebből – vagyis hazai termőterületen termel répából – idén csupán 60 ezer tonnát közelítő mennyiségű cukor készül, márpedig a hazai fogyasztás csaknem 300 ezer tonna. A kaposvári gyár emellé még nádcukrot is importál, amit „átfinomít”, így akár 90 ezer tonna is lehet a hazai gyár kínálata, de ez még mindig jelentős importot feltételez.

Dorogi Árpád elmondta EU-csatlakozás utáni első két évben tonnánként 46,72 euróért termelték a cukorrépát, míg az utóbbi években sokszor 26 euróért tették ugyanezt, ami az árfolyamváltozást figyelembe véve is jelentősen rosszabb termelői pozíciót mutat, illetve azt, hogy a cukorreform után egyedüliként megmaradt kaposvári gyár tulajdonosa az Agrana mennyire lenyomta a felvásárlási árakat.

Kaposváron egyébként egymillió tonna cukorrépát képes feldolgozni. Idén a 8650 hektárról jó esetben hektáronként 50 tonnával lehet számolni, így összesen 433 ezer tonna répa kerül hazai termelőktől a gyárba, ilyen alacsony kapacitás-kihasználtsággal viszont a feldolgozás sem elég hatékony – mondta a CTOSZ-elnök. Vagyis legalább kétszer ennyi hazai cukorrépára lenne szükség, és a hazai előállítású cukor mennyisége is több mint megduplázódhatna. Dorogi Árpád szerint már tavaly lehetett érezni, hogy az addig alacsony cukorár elindult felfelé, és ha akkor egy tisztességes kondíciót adnak a termelőknek, akkor már most jelentősen nagyobb területen termelhettek volna.

Az utóbbi évek termőterüet-csökkenés annak ellenére történt, hogy az állam folyamatosan biztosította a termelési típusú támogatásokat.

Most eljött az idő, hogy a paic is honorálja az előállítás költségeit. Idén csúcs cukorár alakult ki, amiből ki lehet fizetni a termelőt

– mondta.

A 400-450 euró körüli tonnánkénti cukorárak ugyanis 1000 euró fölé emelkedtek.

A cukorrépatermesztőknek 2023-ra azt előző évekhez képest lényegesen jobb ajánlatot sikerült kiharcolniuk az Agaranánál. „Ezzel még nem vagyunk elégedettek, ezt az ajánlatot még lehet és kell is javítani” – mondta a CTOSZ-elnök, aki szerint a korábbi tonnánként 30 euró alatti répaárról a 60 euró körüli árra kell elmozdulni. „A magyar termelők azt szeretnék, és én is azt képviselem, hogy az Ausztriában alkalmazott kondíciókat kapják meg a hazai répabeszállítók is. Ezzel elismernék a költségeiket, és jövedelmet is realizálhatnának” – mondta, hozzátéve, hogy a cukorrépa termelési költségei 50 százalék körüli mértékben emelkedtek az előző évhez képest. A magasabb árral megállhatna a területcsökkenés, sőt néhány ezer hektárral nagyobb területen folyhatna cukorrépa-termelés. Ez rendkívül fontos lenne a hazai cukorellátás biztonságának fokozása érdekében is – tette hozzá. Egyúttal annak az agrárstratégiai célnak is megfelel, amely szerint az öntözésfejlesztéshez olyan növény szükséges, amely meghálja a ráfordítást – a cukorrépánál pedig az öntözéssel nagy eredménynövekedést lehet elérni. Ráadásul – hangsúlyozta – a hazai cukorgyárnak termelnek több alapanyagot, a feldolgozás pedig szintén itthon hoz nagyobb eredményt, és a cukor-külkereskedelmi mérleg hiányát is mérsékli.