Idén már tizenötödik alkalommal szervezték meg az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletet, a tíz teszthelyszín egyike Székkutas volt, a fajták között pedig a Szegedi GK Bajnok mérette meg magát. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Vetőmag Szövetség kukorica posztregisztrációs fajtakísérletében tizenkét fajtatulajdonos 46 hibridjét vetették el tavasszal. A kísérletnek helyt adó 11 helyszín – Abaújszántó, Bóly, Hajdúböszörmény, Iregszemcse, Jánoshalma, Jászboldogháza, Mezőhegyes, Püski, Székkutas, Szombathely, Tordas – eltérő termőhelyi adottságai még széles körű adatelemzésre adtak lehetőséget – írja a délmagyar.hu.
A hibrideket a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódolták. Ezzel a kísérlet kivitelezői és értékelői függetleníteni tudták magukat minden külső körülménytől. A kiértékelést az összes helyszín adatainak beérkezését követően a NÉBIH szakemberei végezték.
A vetéseket a tavaszi rendkívüli szárazság kissé hátráltatta, de végül a májusi csapadéknak köszönhetően a kelés egyöntetű volt. A rendkívül száraz nyári időjárás problémákat okozott a termékenyülés-szemkitelítődés időszakában, különösen a Dunántúlon.
A kísérleti eredmények jól mutatják, hogy idén az országon belül jelentős különbségek voltak a termésmennyiség tekintetében, mert az aszály eltérő mértékben érintette a különböző területeket.
A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. GK Bajnok fajtája a korai érésű „mezőnyben indult”, 9,93 tonnás hektáronkénti hozamával elmaradt a 10,59 tonnás országos átlagtól.
Ugyanakkor hazai pályán, Székkutason jól teljesített, 10,47 tonnás termése ott több mint egy mázsával volt magasabb a 18 fajta átlagánál. Püskiben még ennél is többet, 13,50 tonna/hektáros szemtermést produkált, de itt szinte mindegyik tesztelt fajta kiválóan teljesített.
A körülmények különbözőségét mutatja, hogy a vetéstől a virágzásig az egyik teszthelyszínen 92, a másikon mindössze 68 nap telt el átlagosan a 18 fajtánál. A „leggyorsabbnak” Bóly bizonyult, a szegedi Gabonakutató GK Bajnok fajtájának is itt kellet a legkevesebb idő a vetéstől a virágzásig, pontosan 73 nap. A legtöbb pedig Iregszemcsén, ami 92 nap volt.
Szerző: Kovács András
