Az október 8-i jelentések adatai szerint az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,67 millió hektár, ennek 53,3 százalékán addigra már megtörtént a talaj-előkészítés – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A Világgazdaság által idézett jelentés szerint a tavaszi vetésű növények tervezett területe 1,58 millió hektár, ahol a talaj-előkészítési munkák 2,8 százalékon álltak a jelentés időpontjában. Az őszi gabonafélék vetését 1,46 millió hektáron tervezik, és 278 ezer hektáron – a tervezett terület 19,1 százalékán – végeztek a vetéssel október 8-ig. Ebből az őszi búza (durumbúza nélkül) tervezett vetésterülete 973 ezer hektár. Ugyanez tavaly ilyenkor egymillió hektár volt, két éve pedig 952 ezer hektár.

Az ukrán gabona dömpingje, majd az annak következtében a magyarországi gabonaárak tartós mélyrepülése következtében a szakmabeliek közül többen is azt jósolták, hogy jelentősen csökkenni fog az őszi búza vetésterülete, ez azonban – legalábbis az AKI jelentése szerint – nem következett be.

A tervezett területhez képest a rozsnál 64,9, az őszi árpánál 30,8, a tritikálénál 32,2, az őszi búzánál pedig 11,8 százalékon végeztek a vetéssel. Az őszi búza elvetett területének nagysága a 2022. évihez viszonyítva egész Magyarországon nőtt, a legnagyobb mértékben az Észak-Magyarország régióban.

Az őszi káposztarepce vetését 185 ezer hektáron tervezték a gazdák ebben az idényben, és október 8-ára gyakorlatilag végeztek is vele, hiszen a terület 99,3 százalékáról jelezték a vetés befejezését.

Ezen belül viszont szokás szerint nagy a szórás: legalacsonyabb, 14,8 tonnás hektáronkénti termésátlagot Tolnában, a legmagasabbat pedig, 39 tonnát, Komárom vármegyében mérték. A termőterület azonban a tavalyi 6407 hektárnál kevesebb, 5859 hektár volt.

A napraforgó termőterületének 97,7 százalékán már végeztek a betakarítással, és eddig 661,3 ezer hektárról 2 millió tonna napraforgó került a magtárakba. Az országos termésátlag az előző évi szinthez képest nőtt, 2,9 tonna per hektár lett. A legalacsonyabb átlagot Baranya és Csongrád-Csanád vármegyéből jelentették, ahol 2,5 tonna termény jött le egy hektárról, a legmagasabbat pedig Tolnából, ahol 3,5 tonna volt az átlagos hozam.

A cukorrépa 14,8 ezer hektáros termőterületének 18,4 százalékát takarították be, az eddigi hozam hektáronként 54,6 tonna körül alakult, a 2022. évi eredményhez képest 19,6 százalékkal emelkedett.

Kukoricát idén 746,3 ezer hektáron termelnek. Egy évvel ezelőtt az AKI 941,6 ezer hektáros termőterületről, a KSH viszont már csak 817 ezer hektár betakarított területről számolt be. A legalacsonyabb, 5 tonnás hozamot Csongrád-Csanád vármegyében, a legmagasabbat pedig (9,8 tonnát) Vasban érték el a termelők.

A vetőmag-kukorica betakarítása a 25,1 ezer hektáros terület 72,6 százalékán történt meg október 8-ig. A termésátlag 3,3 tonna lett, ami 40 százalékkal haladta meg az előző évi eredményt. A silókukorica betakarítása 99,6 százalékon állt, termésátlaga 30,6 tonna per hektár, 80 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A zöldségfélék termésátlaga – a fűszerpaprika kivételével – mindenhol növekedett. Ezek közül is a legkisebb mértékű bővülést a paradicsomnál és a vöröshagymánál tapasztalták, egyaránt 12,8 százalékkal. A csemegekukorica termésátlaga a tavalyihoz képest a másfélszeresére emelkedett, és 16 tonna volt hektáronként.

Az őszi betakarítású gyümölcsök közül a szőlő és a szilva szedése 85 és 97 százalékon állt a jelentés időpontjában. A szilva termésátlaga közel 7,8 tonna volt hektáronként, ami 8,3 százalékkal kevesebb a 2022. évinél. A legnagyobb volumenben termesztett gyümölcsöt, a téli almát a terület 64,9 százalékán szedték le a jelentés napjáig. A termésátlag 21,6 tonna volt hektáronként, az előző évi mennyiség több mint kétszeresére nőtt. Körtéből közel 10 tonna termett hektáronként, 9,7 százalékkal több, mint 2022-ben.