Az elmúlt évek tapasztalata, hogy az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt érdemes a többlábonállás lehetőségét keresni a növénytermesztőknek is, és az az eddig termesztett szántóföldi növények mellé olyan alternatív növényi kultúrákat beilleszteni a vetésforgóba, amelyek jobban bírják a megváltozott klimatikus viszonyokat – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A cirok ilyen lehet, amit az európai, illetve a hazai takarmányozási kísérletek eredményei ios iogazolnak.
A cirok a termésbiztonság mellett alacsonyabb termelési költségszintjével, toxinmentességével, ugyanakkor a kukoricához hasonló beltartalmával a kevéssé jó minőségű termőterületeken eredményesebben termelhető a kukoricánál – sorolta Feldman Zsolt a cirok kedvező tulajdonságait. A takarmány receptúrákba történő beépítésnek azonban van egy mennyiségi minimumfeltétele is, de ebben is áttörés történt az elmúlt években, hiszen a növény termőterülete folyamatosan nőtt: míg 2010-ben mindössze 5 ezer hektáron, 2019-ben 23 ezer hektáron, addig mára 30 ezer hektáron termesztik. Akár 100 ezer hektár további olyan hazai mezőgazdasági terület is lehet, ahol más haszonnövénynél eredményesebben és jövedelmezőbben termeszthető, hiszen az idei rendkívül nehéz évben is 5-7 tonna/hektáros hozamok érhetőek el vele. Az immár évtizedes hazai termesztési gyakorlat kialakította a megfelelő, hazai viszonyokra adaptált termesztéstechnológiát és megjelent az érdemi piaci kereslet is a növényre – mondta Feldman Zsolt.
A növénytermesztők soha nem látott problémával szembesültek az idén, és bár körülbelül száz éve nem volt ilyen mértékű aszály, arra nem érdemes számítani, hogy legközelebb újabb száz év múlva lesz – mondta Petőházi Tamás, Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Ezért is muszáj elgondolkodni a jövőn, vagyis más növényfajok termesztését is meg kel fontolni. Mint mondta, számára a cirok stressztűrő-képessége akkor tűnt fel, amikor néhány éve azt tapasztalta, hogy egy adott területen a kukorica elszáradt, a cirok pedig 10 tonnás termést hozott. „Nem egyszerű a termesztése, azt meg kell tanulni, és az is fontos lenne, hogy a termelés-növekedés egy természetes folyamat legyen, ne pedig olyan hullámzó, mint például a szójánál” – mondta. A magyar szántóföldi növénytermesztők elsődleges célja a hazai takarmányszükséglet kielégítése, amiben a cirok szerinte is sokat segíthet. Fontos, hogy a kukorica mellett megtalálják azt a növényt, amely beltartalmi adottságaival, termelésbiztonságával, és eladhatóságával a kukorica versenytársa lehet – márpedig a cirok alkalmas lehet erre – tette hozzá.
A korábbi évek – 2012, 2013 és 2015 – országos aszályai arra sarkallták a kukoricatermesztőket, hogy olyan növényeket keressenek, amelyek elviselik az aszályos körülményeket, így „került képbe” a cirok – mondta Balogh László, Lidea Hungary Kft. termékmenedzsere.
Franciaországban már tíz éve kezdődött el ez a folyamat, egyre többen álltak át a cirok termesztésére. A termény nagy része exportra megy, a spanyol a spanyol sertéságazat veszi fel – mondta Balogh László. A cirok itthon régi-új növénynek számít, újra meg kell teremteni a termesztéstechnológiai feltételeket, amihez évek óta zajlanak a vetőmag- és termesztéstechnológiai, valamint növényvédelmi kísérletek, és a növényt meg kell ismertetni az integrátorokkal és a kereskedőkkel is. A cirok aszálytűrő-képessége mellett vonzó lehet az is, hogy beltartalma hasonló mint a kukoricáé, magasabb fehérjetartalma és toxinmentessége pedig előnyösebb annál. Mont mondta, jobbak a termelési mutatói, kedvezőbb önköltséggel lehet összeállítani a takarmányt. Idén a silócirokkal együtt körülbelül 35-45 ezer hektáron termelik, de Balogh László szerint
Az Agroszemek Kft. már több mint három évtizede foglalkozik ciroktermesztéssel, és más az élelmezési irányú termékfejlesztésbe is belevágtak – mondta el Feczák Gábor, a cég ügyvezetője. A növény további felfutásához a kiváló genetikával rendelkező cirokvetőmag adott – ezt már itthon állítják elő. A cégvezető számításai szerint a ciroktermesztés az optimális termőterület elérése után Magyarországon félmillió tonnával emelheti a rendelkezésre álló takarmány mennyiségét.
