Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint idén augusztus 26-áig a termelők országosan kevéssel több mint 300 ezer hektár földterületre jelentettek aszálykárt. A legnagyobb vesztes a kukorica és a napraforgó – az eddig aszálykárt jelentett területek 80 százalékát e két kultúra foglalja el – amit a lucerna és a szójabab követ. Míg az ország északi, északnyugati részén az előző héthez képest enyhült, az Alföld és a Dél-Dunántúl nagy részén fokozódott a csapadékhiány, és emiatt drasztikusan nőtt az aszálykár bejelentések száma, illetve a kárjelentett terület nagysága is. A keddi csapadék ezen a helyzeten nem változtat, a fellelhető csapadéktérképek szerint az eső az ország középső részére korlátozódott.
Mivel a gazdák a vonatkozó jogszabály alapján szeptember 30-áig jelenthetik be aszálykáraikat, a végleges érintett terület mértéke csak ezt követően válik ismertté. A vármegyei kormányhivatalok illetékesei a kárbejelentésekkel párhuzamosan végzik a mezőgazdasági káresemény igazolását, illetve a káresemény következtében elszenvedett, várható hozamcsökkenés megállapítását.
Az elmúlt éveket vizsgálva
- 2023-ban 20 ezer,2022-ben
- 1,43 millió,2021-ben 360 ezer,
- 2020-ban 320 ezer,
- 2019-ben pedig 160 ezer hektárra jelentettek aszálykárt.
Az aszálykárok 80 százaléka tavaly a kukoricát, a napraforgót és a lucernát érintette, míg az évszázados szárazsággal sújtott 2022-ben az aszálykárt jelentett terület 96,6 százalékán kukorica, napraforgó és őszi búza károsodott. Az előző három évben az őszi búza mindig érintett volt, míg a kukorica 2020-ban „megúszta” az aszályt – derül ki az Agrárminisztérium a Világgazdaságnak megküldött adataiból.
Tavaly a károk kisebb részét okozta a szárazság, hiszen a 20 ezer hektár aszálykár mellett további 77,5 ezer hektár egyéb kárt is jelentettek a gazdálkodók. Egy évvel korábban a teljes, kárt szenvedett 1,48 millió hektárból 1,43 millió az aszály miatt károsodott, 2021-ben 460,8 ezerből 360 ezer, 2020-ban 517,1 ezer hektárból 320 ezer, míg 2019-ben 296,2 ezer hektárból 160 ezer lett az aszály áldozata. A jelenlegi adatok alapján megkockáztatható, hogy az idei lehet az elmúlt öt év második legnagyobb aszálykára a mezőgazdaságban. (Augusztus elején még 75 ezer hektár volt az aszálykárra bejelentett terület nagysága.)
A kárenyhítő juttatás kiszámításáról az AM közölte, hogy annak alapját nem kizárólag a károsodott terület képezi. A káresemény bejelentésének főszabálya, hogy a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos rendeletnek megfelelően
Aszály esetén a bekövetkezést követő 15 napos határidő számításának kezdő időpontja az a nap, amikortól a károsodás első alkalommal észlelhető.
Fontos, hogy a gazdálkodók a kárbejelentés során a valósághoz minél közelebbi hozamcsökkenési adatokat adjanak meg. A kormányhivatal a bejelentés alapján a káresemény bekövetkeztét ellenőrzi, és a káreseményt abban az esetben igazolja, ha az időjárási esemény miatti várható hozamcsökkenés legalább 30 százalékot eléri.
A mennyiség és az érték is számítA pozitív kormányhivatali határozat azonban önmagában még nem jogosítja fel a termelőt kárenyhítő juttatásra – hívta fel a figyelmet az AM. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtására ugyanis azok a termelők a jogosultak, akiknek a kormányhivatal a hozamcsökkenést leigazolta. Az igazolt mezőgazdasági káresemény esetén a gazdálkodó november 2-tól november 30-ig kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújthat be elektronikusan a Magyar Államkincstár felületén.
Utóbbi mértéke a hozamérték-csökkenés maximum 80 százaléka, megfelelő mezőgazdasági biztosítás hiányában pedig ennek fele, azaz maximum 40 százaléka.
Az aszálykárok után kifizetett összeg
- 2023-ban 800 millió,
- 2022-ben 49,73 milliárd,
- 2021-ben 8,86 milliárd,
- 2020-ban 7,49 milliárd,
- 2019-ben 6,87 milliárd forint volt.
