A kukoricatermelés erősen koncentrált bizonyos régiókban. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint 2020-ban a globális kukoricatermelés 65 százalékát az Egyesült Államok (USA), Kína, Brazília és Argentína adta. Nemcsak a termelés, de a kukorica exportja is erős koncentrációt mutat. A fő kukoricaexportáló országok az Egyesült Államok, Brazília, Argentína és Ukrajna. 2020 és 2021 között e négy ország kukoricaexportja a globális export 88 százalékát tette ki. Ugyanakkor az is megjegyzendő, hogy a globális kukoricatermelés enyhén csökkenő tendenciát mutat, a fogyasztás növekedési üteme pedig nagyobb, mint a termelésé. Emiatt különösen fontos a kukorica termelékenységének növelése, ami a mezőgazdasági fejlődés egyik kulcsmutatója is – áll az OTP Agrár honlapján megjelent írásban.
A kukoricatermesztés életképességét termelői oldalról a profit és az éghajlat határozza meg. A termelőknek egyrészt olyan növényt kell termelniük, amely gazdaságossági oldalról ésszerű. Emellett a termelőknek olyan növényeket kell termelniük, amelyek megfelelnek az adott területre jellemző éghajlati (és talajtani) feltételeknek. Végül van még egy plusz tényező is a kukoricatermesztés során, ugyanis a gazdálkodóknak óriási felelősségük van a takarmánybázis biztosításában, illetve a lakosság élelmiszerellátásában. Emellett a kukorica „ezerarcúságát” ipari hasznosíthatósága is erősíti. A bioetanol-piac méretét 2020-ban körülbelül 100 milliárd literre becsülték, és további növekedést prognosztizálnak, ami teljes mértékben stabilizálja a kukorica árát. E tényezők egyensúlyát kell tökéletesíteni oly módon, hogy az még üzletileg ésszerű legyen és nyereséges működést eredményezzen.
Ha az éghajlati tényezőkről beszélünk, nem kell messzire menni. Elég csak felidézni, hogy az időjárás hogyan befolyásolta a kukorica terméseredményeit Magyarországon. A kukorica termőterülete 2000-2020 között 0,981-1,258 millió hektár között alakult, a betakarított kukorica mennyisége pedig a 4,0-9,3 millió tonna közötti sávban mozgott, vagyis erőteljes az éves hozamingadozás. Magyarország főbb kukoricatermő területein egyébként a termésbiztonság leginkább a vízellátástól függ. A 2021. év időjárása is rendkívül kedvezőtlen volt ebből a szempontból, hiszen a kukorica országos termésátlaga 6 tonna/hektárra esett vissza, ami az előző évihez viszonyítva is majd 30 százalékos csökkenést jelent.
Ha profit oldalról közelítjük meg, akkor a kukoricaágazat jövedelmezősége szempontjából nem elhanyagolható, hogy a legtöbb műtrágya ára meredeken emelkedett 2021 őszétől a 2008–2009-es globális pénzügyi válság óta nem látott szintet ért el. Az árakat a megugrott energiaköltségek, az ellátás korlátozása és a kereskedelempolitika vezérelték. Érdekes tény, hogy
Világviszonylatban a kukorica a mezőgazdasági üzemek műtrágyaszükségletének körülbelül 16 százalékát teszi ki, ezzel az első helyen szerepel. A műtrágyafelhasználás, és így a költsége is eltér a különböző országokban, sőt országon belül is az éghajlati viszonyoktól és a termesztési színvonaltól függően, de mindenesetre jelentős költséget jelent. Erre jön még a többi inputanyag árának drágulása, az energiaköltségek és a munkabérek növekedése, a technológiai fejlesztések (például: precíziós agrotechnika) beruházásigénye. A piaci árak pedig változnak, és a termelő felelősége is, hogy folyamatosan nyomon kövesse az aktuális piaci trendeket.
A kukorica árát, és valójában minden más termékét is, a kereslet-kínálat mérlege határozza meg, azaz az árak mozgatórugója a termelés és a felhasználás egyensúlya. Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy ha jó év van és a kukorica jól hoz, a bőséges kínálat miatt a kukorica ára csökkenni fog. Gyengébb, aszályos években, amikor kevesebb a hozam, az ár a kereslettel együtt nő.
Mindemellett a nemzetközi piaci hatások is szerepet játszanak az árak alakulásában. Azokban az években például, amikor kevés kukorica van az országban, a hiányt más országokból származó kukorica importjával kell pótolni. Ez időnként tovagyűrűző hatást gyakorolhat a piacunkra, például ha olcsó(bb) az importkukorica, aminek következtében a helyi kukorica ára stagnálhat. Az árakat a kukorica iránti exportigény is befolyásolja, mozgatja. Azokban az években, amikor túlkínálatunk van a kukoricából, előfordulhat, hogy más országok hiányt szenvedtek el, ami azt eredményezi, hogy a magyar kukorica potenciális importőrévé válnak, ami stabilan tudja tartani az árakat.
E mellett az árak alakulására a politikai tényezők hatása is igen jelentős az Európai Unió esetében. Az EU országai 2023-tól új agrárpolitikát alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy kevéssé lesz jellemző a piaci beavatkozás. Ez jelentős változás, hiszen az elmúlt 60 évben éppen a piaci beavatkozások voltak az EU agrárpolitikájának fő eszközei. Ezen túlmenően, az európai vállalkozásoknak nyújtott bármilyen állami támogatás összefüggésben lesz a zöld technológiák használatával.
A kukorica piaci ára a gabonák közül az egyik legingadozóbb. Az elmúlt időszakban a növekvő termelési költségek mellett a gabona- és olajnövények árának más növényekét meghaladó mértékű emelkedése volt tapasztalható. Az AKI adatai alapján a takarmánykukorica 2021 decemberében 57 százalékkal került többe, mint 2020 decemberében, de hasonló árrobbanás jellemezte a takarmánybúzát (+66 százalék), a repcét (+63 százalék) és a napraforgót is (+54 százalék). Magyarországon a meghatározó kukoricatermelő gazdaságok átlagában 2016 és 2019 között a hektáronkénti termelési költség évi 272-306 ezer forint között változott, a hektáronkénti ágazati eredmény pedig évi 119-212 ezer forint között ingadozott a támogatással együtt, a főtermék önköltsége pedig 31-36 ezer forint/tonn között alakult ugyanebben az időszakban. A jövő sok piaci bizonytalanságot rejt magában, aminek eredménye a jövedeleminstabilitás. A jövedeleminstabilitás pedig nemcsak az árhatásokkal, hanem a szélsőséges időjárási hatásokkal egyaránt összefügg a kukoricatermesztés során.
Ezen túl amellett sem szabad elmenni, hogy
A piaci kínálat nem mindig felel meg a keresletnek, ezért a kereslet és kínálat egyensúlya vagy egyensúlyhiánya továbbra is hatással lesz az inflációra. A FAO élelmiszerár-indexe 2021 decemberben 23,1 százalékkal volt magasabb, mint 2020 decemberében, ezzel elérve 10 éves csúcsát. 2021 egészét tekintve a FAO Gabonaár-index átlaga 27,2 százalékkal volt magasabb 2020-hoz képest, ami a legmagasabb éves átlagot jelenti 2012 óta. Ezen belül pedig a kukorica ára átlagosan 44,1 százalékkal volt több, mint 2020-ban.
