Ukrajnából eddig több mint 1,3 millió tonna kétes minőségű gabona és olajos mag – ebből 900 ezer tonna kukorica – érkezett Magyarországra. A jelentős mértékű import, valamint a tavaly bejelentett exportengedélyezési eljárás miatt a gabonapiac befagyott, a termelők sem itthon, sem exportra nem tudják eladni a terményeiket – írja a Világgazdaság által idézett közleményében a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).

Ukrajnából folyamatosan egyre nagyobb mennyiségű gabona, elsősorban búza és kukorica érkezik a keleti határunkon keresztül. A MOSZ szerint ez önmagában nem lenne baj, ha az eredeti ígéreteknek megfelelően ez az áru továbbmenne Európába és Észak-Afrikába. Ezzel szemben a beérkezett áru döntő többségét a magyar etanol- és izocukorgyárak, takarmánykeverők, illetve a magyar malmok vásárolják meg. Az elszabadult energia- és input árak következtében az ágazatban likviditási gondok keletkeztek.

Az említett iparágak éves igényük töredékét vásárolták meg a betakarításkor, most pedig havi szükségleteiket nem magyar termelők árujával, hanem ukrán importból elégítik ki. Nemrég már a malomipari szakemberek is felvetették, hogy az országba ömlő, silány minőségű ukrán liszt ellehetetleníti gazdálkodásukat

Mindez olyan időszakban sújtja a gazdákat, amikor az exportengedélyezési rendszer következtében Magyarország jelentős exportpiacokat veszített. A következmény egyértelmű: a termelők nem tudják értékesíteni készleteiket, és emiatt nincs pénzük az esetenként duplájára, sőt többszörösére emelkedett energia, illetve input anyagok beszerzésére, nem tudják finanszírozni a tavaszi munkákat – áll a közleményben.

A kétes minőségű ukrán kukorica az érdekképviselet információi szerint tonnánként 75-80 ezer forintos áron cserél gazdát, és emiatt

és ugyanez figyelhető meg a búzánál, ahol a 140 ezer forinttal szemben 110 ezer forint a tonnánkénti ár.

A gazdákat a 2022-es aszály következtében 1000-1200 milliárd forintra becsülhető kár érte. A MOSZ szerint a magyar kárenyhítési rendszer ennek a töredékét ismeri el kárként azáltal, hogy irreálisan magas összehasonlító árakat alkalmaz. A mára kialakult piaci árak ezeket meg sem közelítik.

Az ezermilliárd forintos kárral szemben a kárenyhítésre 31,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A MOSZ kezdeményezte a kárenyhítési rendszer szabályainak újragondolását, erre azonban közleményük szerint csak most kerül sor, ami már nem befolyásolja a 2023-as kárenyhítést. Mint leszögezik: a magyarországi gabonapiac lefagyása azonnali intézkedést igényel, ellenkező esetben veszélyeztetjük az ez évi termést, tömegesen lehetetlenülnek el a gazdák, és az állattenyésztés után a növénytermesztés is lejtőre kerül.