Az őszi árpa háromnegyedét már learatták, a búza vágása is megkezdődött – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztését felelős államtitkára az Aratási Koordinációs Bizottság ülése után. Most nyáron 1,8 millió hektárt kell learatni – ezek az állományok, vagyis az őszi vetések és a repce jó állapotúak, ennek ellenére a termés elmarad az előzetes várakozásoktól, a tavalyihoz képest viszont jobbnak ígérkezik. A gazdálkodók helyzete a tavalyihoz hasonlóan – amikor az aszály miatt drámaian alacsonyak voltak a hozamok – idén is kedvezőtlen lesz, amit most az európai gabonapiaci folyamatok magyaráznak.

Az őszi árpát az eddigi adatok alapján 5,5 tonnás hektáronkénti átlaghozammal aratták, amiből arra lehet következtetni, hogy idén 2 millió tonnánál valamivel több lesz a termés. (A KSH adatai szerint tavaly az összes árpatermés 1,54 millió tonna volt.) A búza aratása ugyan arányaiban lényegesen elmarad még az árpáétól, az államtitkár szerint az Aratási Koordinációs Bizottság várakozásai szerint a hozama az árpáéhoz hasonló mértékben marad el az előzetesen remélttől, így a mintegy egymillió hektáros búzatermő-területről összesen 5,5 millió tonna termés várható. Mint a Világgazdaság kérdésére elmondta, a tárca félmillió tonnás átmenő készlettel számol.

Ez semmiképpen nem jelent rekordhozamot

– utalt az államtitkár arra, hogy a gabonapiacon néhány héttel ezelőtt még sokan csúcstermésben bíztak. A szakmabeliek nézete szerint az árpánál a vártnál kisebb hozamokat az magyarázza, hogy viszonylag nagy területen dőltek meg állományok, illetve az esős időjárás kedvezett a kalászosokat támadó növénybetegségeknek – magyarázta Feldman.

A repce jó állapotban van, de termőterülete csak a tavalyihoz képest is 54 ezer hektárral csökkent – így az AM most 189 ezer hektárral számol. Ugyanakkor a hozamok a repcénél lényegesen magasabbak az elmúlt évben jellemzőnél, így a kisebb területen is a tavalyinál közel 100 ezer tonnával több, mintegy 600 ezer tonnás repcetermés várható.

A termelők piaci kilátásai korántsem rózsásak – derült ki az államtitkár szavaiból. A tavalyi csúcshoz képest ugyanis az európai terményárak megfeleződtek, közben azonban a termelési költségek megnövekedtek. Nagy terhet jelentenek a gabonapiacnak az orosz–ukrán háború hatásai: az ukrán gabona dömpingje a teljes kelet-közép-európai régió termelőit elbizonytalanította. Eközben az Ibériai-félszigeten és Északnyugat-Európában nagy károkat okoz az aszály. Az utóbbi felhajtja, az alacsony áron a régióba érkezett ukrán termény pedig lenyomja az árakat – jellemezte a helyzetet, arra emlékeztetve, hogy Magyarország a szövetségeseivel együtt elérte, hogy szeptember 15-ig importtilalom legyen az ukrán gabonákra, ezzel próbálva stabilizálni a piacot.

A gazdálkodók számára most különösen fontos, hogy figyeljék a hiteles piaci információkat. Az államtitkár szerint

a termelőknek érdemes folyamatosan jelen lenniük a piacon, ami a likviditásuk biztosítása érdekében is fontos, és annak elkerülése miatt is, hogy a nyakukon maradjanak a készletek.

Feldman Zsolt elmondta azt is, hogy a tavaszi vetésű növények 2,1 millió hektárt foglalnak el. A vetésszerkezet idén némileg átalakult: kukoricát 746 ezer hektáron vetettek, míg a napraforgó vetésterülete a korábbiaknál nagyobb, 676 ezer hektár lett.