Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a rangos Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében. A kutatók azt találták, hogy noha már a kísérletek is súlyos következményeket jeleznek előre, a megfigyelések adatai azokat lényegesen felülmúlják – írja közleményében az ÖK.
A kutatók szerint a rohamosan zajló klímaváltozás következményei emberi léptékben mérve viszonylag lassan jelennek meg, és a hatásokat gyakran elfedhetik más folyamatok, ezért az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak vizsgálata bonyolult. Leggyakrabban két megközelítést alkalmaznak: megfigyelik a természetes jelenségeket, és igyekeznek például az élővilág változásait összekötni az éghajlat átalakulásával, vagy terepkísérleteket végeznek, amelyek során megpróbálják a klímaváltozás valamely összetevőjét reprodukálni.
Mindkét módszernek vannak előnyei és korlátai. A kísérletekben mesterségesen fel lehet gyorsítani az éghajlatváltozás folyamatát, így a megfigyeléssel szemben nem kell 50-100 évet várni a hatások megismerésére. A kísérletek további előnye, hogy a klíma különböző elemeinek hatásait egyszerre több forgatókönyv szerint és elkülönülten lehet vizsgálni. A megfigyelések előnye, hogy a valós változásokat mutatják, ugyanakkor nem lehetünk benne biztosak, hogy a megfigyelt változást a változó klíma okozza.
Az ÖK kutatói mostani tanulmányukban az aszály hatásait szimuláló terepkísérletek megbízhatóságát vizsgálták, mivel az utóbbi időben egyre elterjedtebb ez a vizsgálati módszer, és az emberi élet és az élővilág szempontjából az aszályos időszakok gyakoribbá válása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a következő évtizedekben. Arra jutottak, hogy a kísérletek jelentősen alulbecsülik az aszályok hatásait, és kedvezőbbnek tűnő jövőképet mutathatnak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a terepkísérletek mérete kicsi, valamint hogy
A kutatók érvelése szerint a természetes aszályok hatása mutatja jobban a jövőbeni szárazságok várható következményeit.
„Az aszály mezőgazdasági és ökológiai jelentősége is rendkívül nagy. Ha nincs elég csapadék nyáron, akkor kisebb a termés, és a természetes növényzet szénmegkötő képessége is csökken. Az előrejelzések szerint Magyarország területén a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken, de a nyarak szárazabbak lesznek, és a csapadék egyenetlenebbül fog eloszlani az év folyamán. Vagyis ugyanannyi csapadék kevesebb, de intenzívebb esőzések formájában esik le” – mondta Kröel-Dulay György, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője. Hozzátette: „Dél-Európa szárazabbá, Észak-Európa pedig nedvesebbé válik. Magyarország a két térség határán helyezkedik el, így az itteni éghajlat jövőjét illetően nagyobb a bizonytalanság.”
„Ahogyan ezt a tanulmányban is hangsúlyozzuk, szó sincs arról, hogy a terepkísérletek összességében rosszak, és nem érdemes foglalkozni velük, én is ól tudom, hogy ennek a módszernek rengeteg előnye is van” – emelte ki Kröel-Dulay György. „Nagyon fontos ugyanakkor, hogy párhuzamosan többféle módszerrel közelítsünk egy problémához, és ezek eredményeit együtt értékeljük, ahelyett, hogy leszűkítjük a kutatásainkat egy jobbnak tartott megközelítésre. Bár a kísérletek is ugyanazokat a trendeket mutatják, mint a megfigyelések – például hogy a már eleve szárazabb területek érzékenyebbek az aszályra –, egyértelmű, hogy a kísérletek általában alulbecsülik a várható aszály ökológiai következményeit. A változások előrejelzéséhez és hatékony kezeléséhez azonban pontos adatokra van szükségünk” – hangsúlyozta a kutató.
