A kertészeti ágazat a mezőgazdaság egyik legfontosabb ágazata, hiszen jelentős szerepe van a vidéki foglalkoztatásban és a vidéki lakosság helyben tartásában, mintegy 300 ezer családnak biztosít teljes vagy részfoglalkoztatást – hangsúlyozta beszédében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.
Farkas Sándor az Országos Tavaszi Hajtatási Nap szentesi konferenciáján kiemelve a kertészeti ágazat jelentőségét, elmondta: a magyar kertészet mezőgazdaságunk legintenzívebb, kis területen nagy értéket előállító, legtöbb kézimunkaerőt foglalkoztató ágazata. A kertészeti termelés döntően családi gazdaságokban vagy kis és közepes vállalkozásokban folyik. A 2021-es adatok szerint a mezőgazdaság 3378 milliárd forint értékű kibocsátásának 11,5 százalékát a kertészeti ágazat teljesítménye tette ki, ami összesen 389 milliárd forint volt.
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete által rendezett eseményen a szaktárca miniszterhelyettese előadásában átfogó képet adott a kertészeti ágazat helyzetéről, az elmúlt években tapasztalt fejlődésről, az ágazatnak jutó fejlesztési forrásokról és a fejlesztés jövőbeni irányáról, a szükséges változtatásokról. Farkas Sándor a 2021-es évet jellemezve elmondta: míg a szabadföldi zöldség és gyümölcstermesztés igencsak megszenvedte a szélsőséges időjárást, addig a fóliás, üvegházi termelés viszonylag kiegyensúlyozott mederben folyhatott. Az időjárás mellett, a világjárvány, az ágazatot sújtó különböző betegségek, a piaci anomáliák határozták meg az elmúlt éveket. A járvány okozta gazdasági válságból való kilábalás a soha nem látott mértékű kormányzati támogatással elindult, de senki sem kalkulálhatott azzal, hogy a szomszédunkban háború fog kirobbanni és ez ismételten új helyzet elé állította az ágazatot és Magyarországot is – fogalmazott.
A miniszterhelyettes az egész mezőgazdaság, benne a kertészeti ágazat számára juttatott forrásokkal kapcsolatban a Vidékfejlesztési Program széleskörű pályázati lehetőségeit emelte ki, amelyekkel ösztönözték a kertészeti ágazat fejlődését is. A felhívások támogatták, támogatják például a gyümölcs és borszőlő ültetvény telepítését, az építéssel járó kertészeti technológia kialakítását, az üveg és fóliaházak építését, hűtőházak, tárolók, manipulálók és hozzájuk kapcsolódó beépített műszaki, technológia rendszerek kiépítését és egyéb üzemi létesítmények kialakítását is – sorolta.
Farkas Sándor elengedhetetlennek nevezte a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodást, a szélsőséges időjáráshoz igazodó új növényfajták telepítését, az öntözés fejlesztést, az öntözött területek arányának növelését, a jég és fagyvédelem fejlesztését, az új, környezetbarát technológiák előtérbe helyezését. Mint ígérte, a kormány ahogyan a korábbiakban is, ezután is jelentős forrásokkal támogatja az agráriumot és az élelmiszeripart. A Közös Agrárpolitika következő, 2023-2027-ig tartó időszakában soha nem látott mértékű forrás, 4265 milliárd forint áll a vidékfejlesztés rendelkezésére.
A tanácskozással egyidőben tették le a termelő és értékesítő Délalföldi Kertészek Szövetkezete területén az új komplex logisztikai csarnoképület alapkövét. A mintegy 2,7 milliárd forintból, több mint egy hektáron megépülő beruházás Szentes és környéke termelőit modernebb kiszolgálással, nagyobb hűtőkapacitással, csomagolótérrel, előkészítő csarnokkal és raktárral szolgálja majd.
