Tolna megyében kevés nagyobb ipari üzem van, ugyanakkor kiváló a termőföld minősége. Ez utóbbi meghatározza az itt élők kötődését a földhöz, a mezőgazdasághoz – írja a Központi Statisztikai Hivatal adatait elemezve a Tolnai Népújság. A legtöbb családnak – még a városban élőknek is – van kertje, gyümölcsöse.
A megyében közel hatezer őstermelő van, egy részük a mezőgazdaságból él, míg sokan csak kiegészítő tevékenységként váltották ki az őstermelői igazolványukat. Mellettük több százan mezőgazdasági vállalkozóként tevékenykednek, illetve családi gazdálkodók.
A szántóföldi növénytermesztés jelentősebb az állattartásnál, már ami az ebben résztvevők számát illeti, de sokan vannak, akik úgy tartanak haszonállatokat, hogy emellett a saját vagy a bérelt földterületükön biztosítják a szükséges takarmányt.
A kukorica mellett (idén közel 80 ezer hektáron vetettek belőle) a búza a másik meghatározó növény a megyében. Ennek a növénynek a vetésterülete nem sokat változott, hiszen 2000-ben 46 700 hektáron termesztették (akkor a hektáronkénti termésátlag 4,4 tonna volt) 2010-ben 45 700 hektáron, 4,2 termésátlaggal, 2015-ben 45 100 hektáron, 6 tonnás termésátlaggal, idén pedig 47 600 hektáron 5 tonnás átlaggal termeltek belőle a gazdák. A termésátlagok mennyiségét zömében az időjárás, a csapadék mennyisége határozta meg.
A művelési ágak szerint Tolna megyében tavaly 3000 hektárnyi konyhakertet tartottak nyilván, 1400 hektár gyümölcsöst, 4325 hektáron termő borszőlőt, 29900 hektár gyepet, 46 300 hektár erdőt, 2200 hektár halastavat. Az öt évvel korábbi adatokhoz képest akkor 3000 hektárral több volt a gyümölcsös, közel 20 ezer hektárral az erdő, és 900 hektárral a borszőlő területe.
A biogazdálkodás alakulását is érdemes nagyító alá venni. Míg 2005-ben, országosan 1551 hektáron gazdálkodtak vegyszermentesen, addig 2010-ben 17594 hektárt, 2020-ban pedig 31500 hektárt tartottak biogazdálkodásként nyilván. A bővülésben szerepet játszik az is, hogy az elmúlt néhány évben jelentős támogatást kaptak az ökogazdálkodók. Jellemző, hogy 2010-ben szőlőből 533 hektárnyi volt bio, 2020-ban már 1500 hektárnyi.
Sokakat érintenek a földbérleti díjak, valamint a termőföldárak alakulásának változásai. 2008-ban egy hektár szántóért – országos átlagban – 24600 forintot, a borszőlőért 33 600 forintot kért a tulajdonos. 2020-ban a szántó értékesítési átlagára 65 ezer, a szőlőé 100 ezer forint volt, hektáronként.
A termőföld országos átlagára is emelkedett. 2010-ben egy hektár szántóért 519 ezer, egy hektár szőlőért 920 ezer forintot adtak a vásárlók. Tavaly egy hektár szántóért 1,7 millió forintot, egy hektár szőlőért 2,4 milliót fizettek. Tolna megyében mind a bérleti, mind az értékesítési díjak magasabbak az országos átlagnál.
