A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna Megyei Igazgatóságának májusi adatai szerint tavasszal összesen 81 ezer hektáron vetettek kukoricát a megye termelői, ami több mint tízezer hektárral meghaladja azt a területet, ahonnan tavaly a növényt betakarították. Napraforgót 33 800 hektáron termesztenek, szója 2400, tavaszi árpa 1425 hektáron terem idén Tolnában. A gazdálkodóktól származó adatokat a nyár folyamán pontosítják.
Vendégh Edit, a NAK Tolna megyei elnöke az MTI-nek arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban lehullott csapadék jót tett a kukorica-, napraforgó-állományoknak, és az őszi vetésű repcére, kalászosokra is pozitív hatással volt.
Mint mondta, Szekszárdon márciusban 8, áprilisban 50, májusban pedig több mint 100 milliméter eső esett. A talaj felső, 20 centiméteres rétege telített, de a középső talajrétegek nedvességtartalma is 50 százalékra emelkedett, és a talajok vízhiánya 30-70 milliméterre csökkent.
A 13 610 hektáron vetett őszi káposztarepce egyenetlenül kelt, és a kalászosok kelése is elhúzódó volt. A nedvességhiány miatt a fejtrágyák nem tudtak megfelelően hasznosulni, ami rontja a termés minőségét. A szemképződés időszakában a csapadék kompenzálni tudja a korábban várt terméskiesést – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az aszályos időjárás miatt egyre fontosabb a precíziós technológia alkalmazása, a vetés idejének, illetve a talajnak megfelelő vetőmag és műtrágya választása.
Maros Norbert, a Tolna Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára elmondta: tagjaik között többen úgy vélik, hogy az őszi vetéseknél a mostani csapadék már nem képes pótolni a kiesést. A kalászosoknál a bokrosodási folyamatok elmaradtak, ami hatással lesz az őszi árpa és búza terméseredményére. A repce talán jobban viselte az aszályt, a tavalyi hozamot azonban az olajos növény sem éri el – fűzte hozzá.
Mint mondta, a tavaszi vetésű növények fejlődéséhez meleg időre lenne szükség, a szokásosnál hűvösebb, májusi időjárás nem kedvez a kukoricának, de a terméshozamokat most még nem lehet előre jelezni.
Tolna megye búza- és kukoricatermése évek óta kiemelkedő; 2018-ban 45 690 hektáron termesztett őszi búzából hektáronként 6,15 tonnát, kukoricából 64 ezer hektárról 9,3 tonnát takarítottak be átlagosan.
Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők
Forrás: MW-archív
2019. május 20. – A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.
Nagyon kínos hibára bukkantak a Tisza párt választási programjában: Magyar Péterék összekeverték a számokat – belezavarodtak a gazdasági adatokba a szakértőik A Tisza Párt programja extrém drágulást mutat.
Valami történik Budapest legendás épületével: nagyon titkolják, de napokon belül megkezdődhet a bontás és az építkezés – megszólalt a tervező Kezdetét veszi az egykori budapesti Tőzsdepalota átépítése. A Gránit Alapkezelő tulajdonában álló ingatlan teljes körű, történelmi értékeit megőrző felújítása a Zoboki Építésziroda tervei alapján indul.
Máris itt a fordulat a szegedi BYD-gyárnál: sokkal többről lehet szó, mint eddig gondoltuk – a kínaiak óriási döntést hozhatnak Magyarországról A BYD szegedi gyára jelentősen bővülhet. A vállalat a magas uniós importvámok miatt erősen érdekelt a helyi termelés növelésében.
Indul Németország legnehezebb autópálya-építése, ezt egész Európa érezni fogja: két alagút és két híd egy nyolc kilométeres szakaszon – videón az A8-Albaufstieg Új alagutak, új hidak, rövidebb útvonal: alapjaiban változik meg az A8-as Alb-emelkedője.
Putyin most nagyon ideges: átállt Amerikához az orosz befolyás alatt álló ország – máris atomot és katonai drónokat vett Washingtontól Örményország és az Egyesült Államok polgári atomenergia-együttműködési megállapodást írt alá Jerevánban, amelynek keretében Washington mintegy 9 milliárd dollár értékben szállít majd kis moduláris reaktorokat.
Európa katonai szégyent vallott, nem lesz szupervadászgépe: egymásnak esett a két uniós nagyhatalom – „Az FCAS halott, csak senki nem meri kimondani” Az FCAS-programot 2017-ben indította el Franciaország és Németország, később Spanyolország is csatlakozott. A cél, hogy 2040-re leváltsák a Rafale és a Eurofighter Typhoon vadászgépeket, de a projekt késlekedik.
Ezek is érdekelhetnek
- Nagyon kínos hibára bukkantak a Tisza párt választási programjában: Magyar Péterék összekeverték a számokat – belezavarodtak a gazdasági adatokba a szakértőik
A Tisza Párt programja extrém drágulást mutat.
- Valami történik Budapest legendás épületével: nagyon titkolják, de napokon belül megkezdődhet a bontás és az építkezés – megszólalt a tervező
Kezdetét veszi az egykori budapesti Tőzsdepalota átépítése. A Gránit Alapkezelő tulajdonában álló ingatlan teljes körű, történelmi értékeit megőrző felújítása a Zoboki Építésziroda tervei alapján indul.
- Máris itt a fordulat a szegedi BYD-gyárnál: sokkal többről lehet szó, mint eddig gondoltuk – a kínaiak óriási döntést hozhatnak Magyarországról
A BYD szegedi gyára jelentősen bővülhet. A vállalat a magas uniós importvámok miatt erősen érdekelt a helyi termelés növelésében.
- Indul Németország legnehezebb autópálya-építése, ezt egész Európa érezni fogja: két alagút és két híd egy nyolc kilométeres szakaszon – videón az A8-Albaufstieg
Új alagutak, új hidak, rövidebb útvonal: alapjaiban változik meg az A8-as Alb-emelkedője.
- Putyin most nagyon ideges: átállt Amerikához az orosz befolyás alatt álló ország – máris atomot és katonai drónokat vett Washingtontól
Örményország és az Egyesült Államok polgári atomenergia-együttműködési megállapodást írt alá Jerevánban, amelynek keretében Washington mintegy 9 milliárd dollár értékben szállít majd kis moduláris reaktorokat.
- Európa katonai szégyent vallott, nem lesz szupervadászgépe: egymásnak esett a két uniós nagyhatalom – „Az FCAS halott, csak senki nem meri kimondani”
Az FCAS-programot 2017-ben indította el Franciaország és Németország, később Spanyolország is csatlakozott. A cél, hogy 2040-re leváltsák a Rafale és a Eurofighter Typhoon vadászgépeket, de a projekt késlekedik.