Az Orbán-kormány megfordította a vidék és a mezőgazdaság uniós csatlakozás utáni leépülését. Nem a mostani, hanem a baloldali kormányzás időszakát jellemezték telepbezárások, csődök és elhagyott üzemek.
Az uniós csatlakozást követően, a baloldali kormányzás alatt a mezőgazdaság teljesítménye 20%-kal, az élelmiszeriparé pedig 16%-kal csökkent. Ezzel szemben 2010 után mindkét ágazat látványosan fejlődni kezdett: a mezőgazdaság teljesítménye 32,5%-kal, az élelmiszeriparé pedig 34,4%-kal növekedett. Az agrártámogatásokat az uniós keretek között a lehető legcélzottabban használták fel, amelynek eredményeként a magyar mezőgazdaság termelékenysége az Európai Unióban az ötödik legnagyobb mértékben nőtt ebben az időszakban, az uniós átlagnál több mint kétszeres mértékben.
Óriási erőfeszítések révén elértük, hogy a mezőgazdaság szerkezetében az uniós csatlakozás óta most a legmagasabb az állattenyésztés aránya. A szarvasmarha, a tej és a baromfi ágazatokban a 2010-es évek óta tartós a növekedés. A versenyképesség erősödését a zöldségtermesztés területén is mutatják a számok, hiszen 2010 és 2023 között a paradicsom termésmennyisége 32,1%-os, a vöröshagyma 42,4%-os, a sárgarépa 23,6%-os, a zöldborsó 49,6%-os, míg a csemegekukorica 68,6%-os növekedést mutatott.
Az uniós forrásokhoz biztosított maximális, 80%-os nemzeti társfinanszírozásnak köszönhetően csak az elmúlt három évben 400 milliárd forintot költöttünk állattartó telepek fejlesztésére, több mint 100 milliárd forintot kertészeti üzemek modernizálására, közel 230 milliárd forintot élelmiszeripari kapacitások bővítésére, és 180 milliárd forintot a mezőgazdaság precíziós gazdálkodásra való átállására.
A mezőgazdasági beruházások összege 2023-ban elérte a 667,1 milliárd forintot, amely 55,5%-kal haladja meg a 2010-es szintet. Ezek a fejlesztések nemcsak a termelékenység, hanem a versenyképesség növekedését is elősegítették. Az ágazat jövedelmezősége szintén javult, hiszen a munkaerőegységre vetített reáljövedelem 120,8%-kal emelkedett, amely a második legjobb eredmény az EU-ban.
Az agrárgazdaság nemzetközi versenyképességének javulását a külkereskedelmi mutatók is jól tükrözik: 2010 és 2023 között az agrárexport 129,1%-kal nőtt, míg a feldolgozott termékek aránya az agrárexporton belül 62%-ról 74,2%-ra emelkedett. A Vidékfejlesztési Program keretében elérhető támogatások jelentősen hozzájárultak a technológiai fejlesztésekhez, a korszerűsítéshez és a feldolgozóipari üzemek modernizációjához.
Az élelmiszeripar teljesítménye nem csak bővült, de a feldolgozott termékek aránya az agrárexportban is 74,2%-ra emelkedett. A külkereskedelmi többlet 65%-kal nőtt, amely szintén a technológiai fejlesztések, a kormányzati támogatások és a piaci igényekhez való alkalmazkodás eredménye.
A kormányzat továbbra is támogatja a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztését, különös figyelmet fordítva a fenntarthatóságra és a versenyképesség további erősítésére.
