A gazdálkodók 99,8 ezer hektáron 158,4 millió köbméter vizet öntöztek ki 2022-ben – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez 17,4 százalékkal nagyobb terület az előző évinél, az öntözésre felhasznált vízmennyiségben pedig ennél is nagyobb, 33,8 százalékos volt a növekedés. A megöntözött terület 85,2 százaléka az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 88 százaléka jutott. A további öt régióban 2162 és 4334 hektárnyi területen öntöztek 2022-ben, és átlagosan 3,8 millió köbméter vizet juttattak ki. A Dél-Alföldön a termelők által művelésbe vont területek közel 30 százalékát öntözték a gazdálkodók, míg Észak-Magyarországon a megművelt területek 2,4 százalékán használták ki az öntözési lehetőséget – idézte a jelentést a Világgazdaság.

Az öntözött táblák nagyságát az engedélyezett területekhez viszonyítva kedvezőbb képet kapunk, mivel két régióban – a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön – az engedélyezett terület több mint 50 százalékán öntöztek, Észak-Magyarországon pedig több mint 40 százalékán. A régiók között sereghajtóként Közép-Magyarország végzett, ahol az engedélyezett terület 30 százalékát sem érte el a megöntözött terület aránya.

A vármegyék közül Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében és Békésben szinte ugyanakkora, 37,366 ezer, illetve 37,355 ezer hektár volt a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület. A beérkezett adatok alapján az mezőgazdasági üzemeknek engedélyezett éves vízmennyiség 631,97 millió köbméter volt, ennek háromnegyede szintén az Alföldre esett. Az Alföldön az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség megyei átlaga 10,9 százalékkal, 78,2 millió köbméterre emelkedett 2021-hez képest, azzal együtt is, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében ez az érték az országos megyei átlagos vízmennyiséget sem érte el.

A rendkívüli öntözés adta lehetőséget, aki tehette, igénybe is vette 2022-ben. Az adatszolgáltatók jelzései szerint ilyen esetekben az engedélyezett vízmennyiséghez képest a tényleges vízfelhasználás igen széles skálán mozgott.
Volt, aki 2 százalékkal haladta meg az engedélyében lévő vízmennyiséget, de akadt olyan is, aki majdnem a négyszeresét öntözte ki a földterületén az engedélyezett mennyiségnek.

Hektáronként átlagosan 1586,6 köbméter vizet használtak fel tavaly a gazdálkodók, 13,9 százalékkal többet, mint 2021-ben. Nagy volt a szórás régiónként: a Dél-Alföldön egy hektáron átlagosan 1610, Észak-Alföldön 1665,6 köbméter vizet öntöztek ki, ami az országos átlagnál 1,5 és 5 százalékkal több. Ezzel szemben Észak-Magyarországon az országos átlag felénél kevesebb vizet használtak fel hektáronként.

A tartósan vízhiányos időszak 2022-ben március 21. és október 31-e között volt érvényben. A vízügyi igazgatóságok ezalatt több mint 800 vagyonkezelői hozzájárulást adtak ki, a gazdálkodók összesen 9465 ezer köbméter vizet juttattak ki mintegy 11 ezer hektáron, ami a 2021-es terület ötszöröse volt.

Jól jellemzi a magyarországi öntözés csekély mértékét, hogy az 5,1 millió hektár mezőgazdasági területből – amelynek egyébként 82 százaléka szántó – csak 111 ezer hektáron öntöztek, ami pedig alig több, mint a teljes terület 2 százaléka. Az AKI jelentésében is szerepel, hogy a kormány deklarálta:

A tavalyi aszálykárok után kialakult helyzet miatt az idén a gazdálkodók számára a mezőgazdasági öntözés ingyenes, vagyis ennek költségeit átvállalja a kormány.

Az öntözött terület több mint 85 százalékát 2022-ben is felszíni vízzel öntözték, és csupán 13,7 százalékát felszín alattival. Az öntözővíz eredete szerint mindössze 657 hektáron használtak parti szűrésű vizet, amelynek közel harmadát az Alföldön öntözték ki.