Büszkeséggel tölti el a magyar méhészeket az a tény, hogy a világon elsőként hívták fel a beporzók, azon belül a mézelő méhek védelmére a figyelmet egy róluk szóló nap létrehozásával. Azóta, a világ minden országában elterjedt a beporzók védelmének hangsúlyozása, sőt, az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) május 20-át a Méhek Világnapjának nyilvánította 2017-ben! – mutat rá a világnap alkalmával közölt cikkében az Országos Magyar Méhészeti Egyesület.

A méhek világnapjának célja, hogy tavasszal, amikor zsongnak a méhek a gyümölcsfákon, a virágokon, s az emberek elkezdik munkájukat a kertekben, felhívjuk a figyelmet a szorgos kis rovarokra, a méhekre.

Az OMME szerint azonan az öröm nem felhőtlen, mert első hazai méhek napja óta, azaz a 30 évvel ezelőtti környezeti állapothoz képest alaposan romlott a helyzet a méhek és minden, beporzást végző rovar számára. Életterük hanyatlott, a táplálékukként szolgáló virágzó növények sokszínűsége csökkent. Nem csak hazánkban, hanem Európa és világszerte tapasztalható tendencia a vadonélő hártyásszárnyúak számának csökkenése. Pedig jelenlétük a természetben nélkülözhetetlen! A globális élelmiszertermelés 76%-a, az Európában vadon élő növényfajok 84%-a függ a házi- és vadméh fajok beporzásától! A világ szántóföldjeinek 1/3-án termesztett növények beporzásfüggők. Közvetlenül a méhek 150 milliárd eurós hasznot hajtanak a globális élelmiszerpiacon, de közvetve ennek többszörösét. Kevesen tudják, hogy a kávé, a kakaó, a vanília, de a legtöbb, napi étkezésünket adó állatfajok takarmányozására szánt növény (lucerna, bükköny, csillagfürt, somkóró, here-félék, stb.) megporzása méhek nélkül nem jönne létre. Hiányuk már kézzel fogható jelenség egyes területeken: az USA mezőgazdasága évente 2 milliárd eurót költ a mesterséges megporzás támogatására! Minden harmadik falat étel napi étkezésünkben a méhek munkájának köszönhető!

A teljes cikket az OMME honlapján olvashatják.