A Víz-Keretirányelv célja a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának elérése, megőrzése és amelynek érdekében a tagállamoknak stratégiai tervet kell készíteni. 2009-ben készült el hazánk első stratégiai terve, az első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, amely meghatározza azokat a tevékenységeket, beavatkozásokat, amelyek hatással vannak a vizeink mennyiségi, minőségi és ökológiai állapotára, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek a jó állapot eléréséhez szükségesek.
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet 6 évente felül kell vizsgálni. 2015-ben történt meg az első felülvizsgálat, így most még év végéig a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2, azaz a VGT2 –van hatályban.
Az esedékes második felülvizsgálat eredményeként 2021. december 22-ig kell elkészülnie Magyarország 2022-2027 időszakra vonatkozó, harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási tervének (a továbbiakban: VGT3). Fontos, hogy a tervezést össze kell hangolni minden vízgazdálkodási, ill. a vízgazdálkodással kölcsönhatásban lévő tervezéssel, valamint az ökológiai, műszaki, gazdasági, valamint társadalmi szempontokkal.
A vízgazdálkodással kapcsolatos szociális és gazdasági igények integrálásában így jelentős szerepe van az érintetteknek. A Belügyminisztérium megbízásából az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) készíti el a VGT3-at, továbbá a 2007/60/EK Árvízi Irányelv előírásai szerint a második Árvízi Kockázatkezelési Tervet (ÁKKT2) is. Mindkét tervezési folyamat lényeges eleme a terv kéziratának publikálása, a nyilvánosság bevonása.
A VGT3 az alábbi tematika szerint épül fel:
Vízgyűjtők jellemzése: természeti környezet, társadalmi és gazdasági viszonyok, a tervezés szereplői, víztestek (vízfolyások, állóvizek, erősen módosított és mesterséges víztestek, felszín alatti víztestek);
Védett területek: ivóvízbázisok, nitrát-érzékeny területek, természetes fürdőhelyek, természeti értékek miatt védett területek, halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt területek;
Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások: fizikokémiai terhelések, veszélyes anyag szennyezések, morfológiai beavatkozások, vízjárást módosító beavatkozások;
Monitoring hálózatok és programok: felszíni- és felszín alatti vizek;
Vízhasználatok gazdasági elemzése: többek közt a mezőgazdasági vízszolgáltatások költségmegtérülési elemzése, a mezőgazdasági szennyezés, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédekezés;
A vizek állapotának értékelése, jelentős vízgazdálkodási problémák azonosítása: felszíni- és felszín alatti víztestek ökológiai, minőségi és mennyiségi állapota;
Környezeti célkitűzések: mentességi vizsgálatok, döntési prioritások;
Intézkedési programok: a fenti tematika mentén;
Továbbá a kapcsolódó programok és tervek is bemutatásra kerülnek.
A VGT3, illetve az ÁKKT2 vitaanyaga, ütemterve, információk és aktualitások, valamint a jelentős vízgazdálkodási kérdéseket tartalmazó dokumentációk elérhetők és letölthetők a http://vizeink.hu portálon.
Szerző: Tasnádi Gabriella/NAK
Forás: NAKlap
